Földes Péter (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Földes Péter (egyértelműsítő lap).
Földes Péter
Született1916. május 7.
Budapest
Elhunyt2005. március 26. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaAntal Lívia
(h. 1966–2001)
SzüleiFöldes Imre
Foglalkozása
Kitüntetései
Írói pályafutása
Jellemző műfajokregény
Első műveDarazsak és méhek (zenés játék, 1947)
Sablon • Wikidata • Segítség

Földes Péter (Budapest, 1916. május 7. – Budapest, 2005. március 26.) József Attila-díjas magyar író, esszéista.

Életpályája[szerkesztés]

1936 és 1942 között a Színházi Élet, a Szabadság, a Képes Családi Lapok újságírója volt. 1945-től 1952-ig a Madách Színház, a Magyar Színház, a Vígszínház rendezője, illetve dramaturgja volt, közben 1948 és 1951 között a Postás Szakszervezet művelődési otthonának igazgatója. 1952-től 1954-ig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tudományos munkatársa volt. 1954–től szabadfoglalkozású író volt. 1967 és 1990 között az Írószövetség gyermek- és ifjúsági szakosztályának titkára volt. 1987-től 1990-ig az Írók Szakszervezeti elnökségének tagja volt.

Családja[szerkesztés]

Földes Imre (1881–1958)[1][2] író, színműíró és Kaufmann Valéria (1883–1957)[1][3] fia.[4] 1966-ban házasságot kötött Antal Lívia (1929–2001) énekművésszel.[1][5][6] Egy lánya született: Eszter (1960).[1]

Művei[szerkesztés]

  • Darazsak és méhek (zenés játék, 1947)
  • Ötezer halálraítélt (kisregény, 1948)
  • Kanyargós Dráva (regény, 1953)
  • Felejthetetlen május (regény, 1954)
  • Nyári csata (1954)
  • Az ibolyaszínű fény (fantasztikus regény, 1956)
  • Találkozás a föld alatt (ifjúsági regény, 1956)
  • Százezer (elbeszélés, 1957)
  • A túlsó partról. Stromfeld Aurél életregénye (regény, 1959; németül: 1962)
  • Mennyei páncélvonat (elbeszélés, 1959)
  • Mókuli (ifjúsági regény, 1961; csehül: 1983)
  • Madridi induló (elbeszélés, 1961)
  • Drámai küldetés. Szamuely Tibor életregénye (regény, 1962; oroszul: 1970)
  • Hotel Drezda (1965)
  • Az ősidők regénye (esszé, 1966)
  • Zalka Máté élete (regény, 1966)
  • A Margaréta-ügy (történelmi regény, 1966, 1978)
  • A Nagy Október (ismeretterjesztő tanulmány, 1967)
  • A delfin lovasa (1969)
  • Villa az Andrássy úton (regény, 1969)
  • Az utca hadvezére. Landler Jenő életregénye (regény, 1970; oroszul: 1977)
  • Érik a ropogós cseresznye (regény, 1971)
  • A karvalyos zászló (ifjúsági regény, 1972)
  • Az ismeretlen falu (regény, 1973)
  • Árpád után (történelmi regény, 1977)
  • Belvedere avagy a boldog béke utolsó tíz éve (regény, 1978)
  • Így élt Stromfeld Aurél (életregény, 1978)
  • Ha az ősi krónikák igazat mondanak (történelmi esszé, 1982)
  • Vallanak az ősi krónikák (esszék, 1986)
  • Szélvész és napsütés (regény, 1988)
  • Anonymus titkos közlései művéről és önmagáról (1994)
  • Szót kérnek az ősidők tanúi. Vitázó esszé a legrégibb krónikai hagyomány hiteléről; Móra, Bp., 2001 (Zenit könyvek)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
  2. ↑ Földes Imre halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1067/1958. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  3. ↑ Földes Imréné Kaufmann Valéria halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1005/1957. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 999/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ „Köszönetnyilvánítás”, Népszabadság, 2001. február 6., 17. oldal (Hozzáférés: 2020. szeptember 13.) 
  6. ↑ (2008) „Adalékok Lajtha László tanári portréjához Antal Lívia énekművésznőtől” (3). (Hozzáférés: 2020. szeptember 13.)  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Földes_Péter_(író)&oldid=25309749”