Etil-benzol
| Etil-benzol | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | Etil-benzol |
| Más nevek | EB, fenil-etán |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [100-41-4] |
| RTECS szám | DA0700000 |
| SMILES | c1ccccc1CC |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C8H10 |
| Moláris tömeg | 106,167 g/mol |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Sűrűség | 0,87 g/cm³[1] |
| Olvadáspont |
-95 °C (188 K)[1] |
| Forráspont |
136 °C (409 K)[1] |
| Oldhatóság (vízben) | Rossz: 140 mg/l, 20 °C[1] |
| Viszkozitás | 0,669 cP 20 °C-on[1] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Tűzveszélyes (F), Ártalmas (Xn)[2] |
| NFPA 704 |
3
2
0
|
| R mondatok | R11, R20[2] |
| S mondatok | (S2), S16, S24/25, S29[2] |
| Lobbanáspont | 15-20 °C |
| LD50 | 3500 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon aromás szénhidrogének |
sztirol, toluol |
| Rokon vegyületek | benzol polisztirol |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az etil-benzol egy szerves vegyület, pontosabban egy aromás szénhidrogén. A molekulája egy benzolgyűrűt tartalmaz, a gyűrűhöz egy etilcsoport kapcsolódik. Színtelen folyadék, a szaga a benzoléhoz hasonló. A természetben a kőszénkátrányban fordul elő kis mennyiségben. Gyakorlati jelentőségét az adja, hogy a sztirol gyártásának alapanyaga, ami fontos alapanyag a műanyagiparban.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]
Az etil-benzol gyakorlati szempontból legjelentősebb reakciója a dehidrogénezése. E folyamat során az etil-benzol sztirollá alakul. A reakció egyenlete:
Előfordulása a természetben[szerkesztés]
A sztirol a természetben kis mennyiségben a kőszénkátrányban található meg. A kőszénkátrány feldolgozása során az etil-benzol az ún. xilolfrakcióba kerül. A kinyerése a kőszénkátrányból nehézkes, és nem is tudná fedezni a vegyipar szükségleteit.
Előállítása[szerkesztés]
Az etil-benzolt etilénből és benzolból gyártják katalizátor jelenlétében. Ez a folyamat egy úgynevezett Friedel-Crafts-reakció (alkilezés). A katalizátor például alumínium-klorid lehet.
Felhasználása[szerkesztés]
Az etil-benzolt főként sztirol gyártására használják fel. A sztirolt az iparban nagy mennyiségben alkalmazzák kiindulási anyagként polisztirol, egy elterjedt műanyag előállítására. Emellett az etil-benzol köztes termék számos más szerves vegyület előállításánál.[1]
Források[szerkesztés]
- Bruckner Győző: Szerves kémia, II-1-es kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979.
- Furka Árpád: Szerves kémia, Budapest, 1988.
