Ervin Gábor
| Ervin Gábor | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Ervin Gábor |
| Született | 1912. január 24. Budapest |
| Nemzetiség | magyar |
| Elhunyt | 1944. december 3. vagy 6. (32 évesen) Budapest |
| Munkássága | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Felszentelés | 1934. június 24. |
Ervin Gábor (Budapest, 1912. január 24.[1] – Budapest, 1944. december 3. vagy 6.)[2] magyar katolikus pap, hittanár. 1944-ben a nyilasok kivégezték.
Élete
[szerkesztés]Apja Ervin (Spitzer) Kálmán (1869–1933)[3] bankigazgató, anyja, Brust Ilona, Heinrich Heine rokona.[4] Apai nagyszülei dr. Spitzer Antal és Lamberger Róza, anyai nagyszülei Brust Dávid és Hirsch Malvin. Hétéves volt, amikor családjával katolizált az izraelita vallásról. A Központi Papnevelő Intézetben tanult, 1934. június 24-én pappá szentelték, majd budaörsi káplánná nevezték ki. 1936-tól haláláig a Salvatore tanítóképző intézetben, majd 1943-ban a Patrona Hungariae Leánygimnáziumban tanított hittanárként.
A zsidótörvényekben érintettek védelmére alakult Magyar Szent Kereszt Egyesület munkájában aktívan részt vett, eleinte mint lelkivezető, majd 1944-ben az egyesület titkára lett. Annak ellenére, hogy papként nem volt kötelezve a sárga csillag viselésére, az 1944. március 19-i német megszállás után fölvarrta a reverendájára, hogy ezzel fejezze ki szolidaritását édesanyjával, testvéreivel és a magyar zsidósággal. Hangosan tiltakozott, amikor látta, hogy fegyveresek hurcolják el a zsidókat, ezért a rendőrség letartóztatta. Megígérték neki, hogy testvéreit nagyobb összeg fejében Svájcba menekítik, azonban hiába gyűjtötte össze a pénzt, fivéreit a Gestapo a határon elfogta és megölte.
A saját életét kockáztatva üldözötteket rejtegetett a lakásán. 1944. december elején a nyilasok betörtek hozzájuk, és mindenkit elhurcoltak. Edit nevű cselédlányuk tért vissza egyedül, aki később elmondta, hogy szemtanúja volt, amint Ervin Gábort és édesanyját a Kapás utcai nyilas székházban megkorbácsolták. Ezután mindkettőjüket a Duna-parton kivégezték.
Művei
[szerkesztés]19 évesen írta első nagyobb tanulmányát, Széchenyi vallásosságáról.
- Széchenyi vallásossága. Budapest, 1931
További fordításai és írásai:
- A lelkivezetésről. Írta Pierre de Bérulle. Ford. Budapest, 1937
- A megkezdett örök élet. A keresztény lelkiség alapelvei. Írta Garrigou-Lagrange. Ford. Budapest, 1938
- Az erkölcsi jó metafizikai gyökere. Budapest, 1938
- Szempontok a nem-keresztény misztikusok méltatásához. Budapest, 1938
- Az érték jelentése. Budapest, 1939
- Veni Sancte. Te Deum laudamus! Rövid szentbeszédek. Budapest, 1939[5]
- „Mutasd meg az Atyát!” Lelkigyakorlatos gondolatok. Budapest, 1940
- Gondolatok a művészet etikájához. Budapest, 1941
- Krisztusi nagykorúság. Bérmálkozóknak és megbérmáltaknak. Budapest, 1941
- Kultúra és emberiség. Budapest, 1943
- A tökéletesség felé! Vác, 1943
- Ergebnisse und Zielsetzungen der ung. Geschichtsphilosophie. Vác, 1943
- A műalkotás mint jel. Budapest, 1944
Emlékezete
[szerkesztés]Születésének századik évfordulóján, 2012. január 27-én, ami egyben a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja, az ELTE bölcsészkarán konferenciát rendeztek életművéről. A konferencián felszólaló Frenyó Zoltán filozófus szerkesztésében könyv is megjelent Ervin Gábor emlékezete. Ervin Gábor bölcseleti munkái címmel.[6]
2012. december 12-én emléktáblát avattak a tiszteletére a XII. kerületi Maros utca 44/B. alatti épület falán, ahonnan 1944-ben elhurcolták.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári születési akv. 207/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 737/1947. folyószáma alatt. A Budapest I-III. ker. járásbíróság P.k. III. 11908/4 1946. sz. jogerős végzésével 1945. január 15-ei dátummal holttá nyilvánította.
- ↑ Ervin (Spitzer) Kálmán halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 210/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
- ↑ Ervin Kálmán és Brust Ilona házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 276/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
- ↑ Ervin Gábor. Veni Sancte – Te Deum / Rövid szentbeszédek (pdf), Korda (1939)
- ↑ szerk.: Frenyó Zoltán: Ervin Gábor emlékezete. Ervin Gábor bölcseleti munkái. L’Harmattan Kiadó (2013). ISBN 978-963-236-628-9
Források
[szerkesztés]- Ervin Gábor. Magyar Katolikus Lexikon. (Hozzáférés: 2014. február 25.)
- 100 éve született Ervin Gábor, a neves katolikus pap és filozófus. Holokauszt Emlékközpont, 2012. január 28. [2012. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 25.)
- Ervin Gábor: 100 éve született a neves katolikus pap és filozófus. Magyar Kurír, 2012. január 27. (Hozzáférés: 2014. február 25.)
- Felavatták Ervin Gábor emléktábláját. Hegyvidéki Önkormányzat, 2012. december 12. (Hozzáférés: 2014. február 25.)
- Ervin Gábor emlékezete. Ervin Gábor bölcseleti munkái. Fejezet a magyar neotomizmus történetéből; szerk. Frenyó Zoltán; L'Harmattan, Bp., 2012
