Erdei tisztesfű
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 kivirágzott példány |
||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Stachys sylvatica L. |
||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Erdei tisztesfű témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei tisztesfű témájú médiaállományokat. |
Az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Elterjedése [szerkesztés]
Az erdei tisztesfű csaknem egész Európában előfordul. További előfordulási területei, Ázsia mérsékelt övi részein találhatók meg.
Megjelenése [szerkesztés]
Az erdei tisztesfű évelő, 30-120 centiméter magas növény. Négyszögletes szára felálló, felül elágazó, a virágzattal együtt borzas szőrű. Hosszú nyelű, hullámos felszínű, szív vagy széles tojás alakú, fűrészes szélű, kihegyezett csúcsú, keresztben átellenesen álló levelei a csalánéhoz hasonlók, átható, kellemetlen szagot árasztanak. A bordó vagy bíborvörös virágok pártáját világosabb rajzolat díszíti. A párta kétszer olyan hosszú, mint a csésze. A virágok legfeljebb hatosával, álörvösen helyezkednek el a levelek hónaljában, és végálló álfüzért képeznek. Termése 4 makkocskából áll, melyeket a megmaradó csészelevelek fognak közre.
Életmódja [szerkesztés]
Az erdei tisztesfű félárnyékos helyek: lomb- és elegyes erdők, cserjések, sziklás és szurdokerdők, ligetek lakója. Főleg magasabb talajvizű, nyirkos, nitrogénben gazdag, de laza talajokon gyakori.
A virágzási ideje június-augusztus között van.
Képek [szerkesztés]
-
virágai
-
-
a növény
-
-
levelei
-
a csészelevelek által közrefogott termések
-
rajzok a növényről
-
Források [szerkesztés]
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.
- Neil Fletcher: Vadvirágok (Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve), ISBN 963 9491 349
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-195698
- http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?407652 - USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Stachys sylvatica in the Germplasm Resources Information Network (GRIN), US Department of Agriculture Agricultural Research Service. Accessed on 07-Oct-06.
