Ugrás a tartalomhoz

Emmanuel Lévinas

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Xia (vitalap | szerkesztései) 2019. október 20., 13:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Pedagógusok kategória eltávolítva; Francia egyetemi, főiskolai oktatók kategória hozzáadva (a HotCattel))
Emmanuel Lévinas
Született1906. január 12.[1][2][3][4][5]
Kaunas[6][7]
Elhunyt1995. december 25. (89 évesen)[1][2][3][4][5]
Állampolgárságafrancia
GyermekeiMichaël Levinas
Foglalkozása
  • filozófus
  • egyetemi oktató
  • etikus
  • író
Iskolái
Kitüntetései
  • honorary doctor of Loyola University Chicago
  • a Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora
  • Honorary doctor of Leiden University (1975)[9]
  • Karl Jaspers-díj (1983)
  • Balzan-díj (1989)
  • Grand prix de philosophie (1990)
SírhelyeCimetière de Pantin

A Wikimédia Commons tartalmaz Emmanuel Lévinas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Emmanuel Lévinas (Kovno, Litvánia, 1906. január 12.Párizs, 1995. december 25.) filozófus, talmudista.

Élete

Kispolgári, ortodox zsidó családban született. Apja maga is rabbi. A család az első világháború elől Harkovba, Ukrajnába menekül. Itt vészelik át az orosz forradalmat is.

1924-ben kezdi meg filozófiai tanulmányait a strasbourgi egyetemen, ahol életre szóló barátságot köt Maurice Blanchot-val. 1928-tól a freiburgi egyetemen hallgat fenomenológiai előadásokat Edmund Husserltől. Freiburgban ismerkedik meg Martin Heideggerrel is. Mind Husserl, mind Heidegger óriási hatást gyakorolnak Lévinas gondolkodására. 24 évesen lefordítja Husserl Karteziánus meditációit. Doktori értekezését az intuíció fenomenológiai jelentőségéről írja (Az intuíció elmélete Husserl fenomenológiájában).

A náci hatalomvétel után visszatér Franciaországba. Az akkor már Lengyelországhoz tartozó Kovnoban maradt családját többször igyekszik kimenekíteni, de ez nem sikerül: Franciaországban élő feleségén és lányán kívül egész családja Auschwitzban pusztul el. A reguláris francia hadsereg tagjaként harcol a nácik ellen. 1940-ben német hadifogságba esik, Hannoverbe internálják. A háború után megfogadja, hogy soha többet nem lép német földre.

1961-től a poitiersi egyetemen tanít, 1967-től Nanterreben, 1973-tól pedig a Sorbonne-on, innen megy nyugdíjba 1979-ben. Haláláig a franciaországi zsidó akadémia (École Normale Israélite Orientale) igazgatója.

Filozófiája többek között Jacques Derrida gondolkodását is erősen befolyásolta.

Magyarul

  • Nyelv és közelség; vál., ford., glosszárium, utószó Tarnay László; Jelenkor–Tanulmány, Pécs, 1997
  • Teljesség és végtelen. Tanulmány a külsőről; ford. Tarnay László; Jelenkor, Pécs, 1999

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Emmanuel Levinas
  4. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. a b CMrkDrj9Xj70
  8. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2023. január 29.)
  9. Honorary doctorates and prizes. Leideni Egyetem