Eger-zsomboly
Eger-zsomboly | |
Az Eger-zsomboly bejárata | |
Hossz | 7,4 m |
Mélység | 7,4 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 7,4 m |
Tengerszint feletti magasság | 466 m |
Ország | Magyarország |
Település | Aggtelek |
Földrajzi táj | Aggteleki-karszt |
Típus | zsomboly |
Barlangkataszteri szám | 5430-8 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 28′ 53″, k. h. 20° 30′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 53″, k. h. 20° 30′ 21″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Eger-zsomboly témájú médiaállományokat. |
Az Eger-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Park területén található barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része.
Leírás
Az Aggtelek szélén található Baradla-tetőn, a csúcstól észak-északkeletre, erdőben, egy töbör keleti peremén, egy fokozottan védett területen van a függőleges tengelyirányú és nem lezárt bejárata. Abban a töbörben van, amelyikben a Baradla-tetői-zsomboly is nyílik. A Baradla-tetői-zsombolytól körülbelül 100 méterre helyezkedik el. A Baradla-barlang aggteleki főbejáratától induló, kék háromszög jelzésű turistaúttól balra található.
A bejárati hasadék körülbelül 3 méter hosszú és körülbelül 1 méter széles. Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. A függőleges jellegű barlang egy kilenc méter mély, lefelé táguló bejárati aknából és egy oldalhasadékból áll. Idős függőcseppkő maradványok és egy borsóköves felületű szinlőszerű bemélyedés figyelhető meg benne. A barlang megtekintéséhez engedély szükséges.
Kutatástörténet
1986 áprilisában lett felfedezve. A felfedezőket Kutas Tamás vezette. 1986–1987-ben a kitöltő törmelék eltávolításával növelték az eredetileg három méter mély zsombolykezdemény hosszát és a mélységét egy cseppkőkéregig. 1987-ben jelent meg a Csifári Tibor által írt, A Baradla-tetői-zsomboly című írás, amelyben szerepel az Eger-zsomboly is. 1988 júliusában a barlangtani osztály készített egy dél-észak irányú, hosszmetszet barlangtérképet, egy nyugat-kelet irányú, hosszmetszet barlangtérképet és egy keresztmetszetet.
A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1988. évi központi kutatótáborának egyik bontási helye volt és sikerült néhány méterrel mélyíteni, azonban valamiért abbahagyták a feltárását és a barlang visszatöltődött. A tábori tájékoztató szerint a zsombolyról publikáció még nem jelent meg, de a kiadványban hivatkozás található Csifári Tibor publikációjára. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a Világörökség része. Az 1999-ben készített barlang nyilvántartólapja alapján bejárata 0,6×2,2 méteres, hasadék alakú, természetes jellegű és vízszintes tengelyirányú. A szabadon látogatható barlang hossza, mélysége és függőleges kiterjedése 4,5 méter részletes felmérés alapján.
Nyerges Attila 2001-ben megjelent tanulmánya szerint 4,5 méter mély, keskeny hasadék. A Baradla-tetői-zsomboly töbrének keleti peremén, a Baradla-tetői-zsomboly mellett, attól 80 méterre, 467 méter tengerszint feletti magasságban van bejárata. 2002 tavaszán, amikor megint elkezdték a törmeléket kitermelni belőle körülbelül 4,5 méter mély volt. A bontáskor körülbelül hat méter mélységben, egy körülbelül két méter vastag, a zsomboly teljes szelvényét kitöltő cseppkőkérget találtak, amelyet áttörtek a továbbjutás érdekében. A tavaszi bontás végén 11 méter hosszú és 9 méter mély volt.
2002 őszén 8,5 méter mélyen egy két méter hosszú, oldalfülkeszerű hasadékot tártak fel benne. 2002. október 20-án Gruber Péter felmérte a zsombolyt és a felmérés alapján rajzolt egy északnyugat-délkelet irányú, függőleges hosszmetszet barlangtérképet, amelyen be van jelölve az 1980-as mélysége és a 2002-es mélysége. A barlangtérkép 1:100 méretarányban készült.
A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben, a Baradla-tetői-zsombolyról szóló részben meg van említve. A könyvben az olvasható, hogy nyolc méter mély. Gruber Péternek a 2003-ban írt tanulmányában részletesen le van írva és az ismertetéshez mellékelve lett a 2002-ben készült térkép. A publikációban többek között az szerepel, hogy 11 méter hosszú és körülbelül kilenc méter mély, egy másik helyen az látható, hogy kilenc méter mély. 2009. november 4-én Kovács Attila szerkesztett egy hosszmetszet barlangtérképet, amely 1:50 méretarányú és Kovács Attila, valamint Matyuga Péter felmérésén alapul és amelyen be van jelölve a 2008. évi mélysége. A barlangtérkép szerint 7,4 méter hosszú és 7,4 méter mély. 2010-ben Kovács Attiláék nem kutattak a zsombolyban.
Irodalom
- Csifári Tibor: A Baradla-tetői-zsomboly. Oktatási Intézmények Karszt- és Barlangkutató Tevékenységének II. Országos Tudományos Konferenciája, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1987. Szombathely. 44. old.
- Gruber Péter: Baradla-tetői-zsomboly. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 37. old. ISBN 963-9358-96-7
- Gruber Péter: Feltáró kutatás és dokumentáció a Baradla-barlangban és vízgyűjtőjén. Karsztfejlődés, 2003. (8. köt.) 342–343., 344. old.
- Nyerges Attila: Barlang nyilvántartólap. Kézirat. 1999. október. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Nyerges Attila: Az Aggteleki-karszt zsombolyai. Karsztfejlődés, 2001. (6. köt.) 272. old.
- Szablyár Péter: Társulati központi kutatótábor. Karszt és Barlang, 1988. 1. félév. 66. old.
- –: Baradla-tetői-zsomboly leírás. Ismeretlen készítőjű és készítési idejű kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
További irodalom
- Jelentés az MKBT 1988. évi központi kutatótáboráról.
- Tábori tájékoztató. 1988. 45. old.
További információk