Edward Schillebeeckx

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2021. április 7., 11:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Legfontosabb művei)
Edward Schillebeeckx
Született1914. november 12.[1][2][3][4][5]
Antwerpen[6]
Elhunyt2009. december 23. (95 évesen)[7][1][2][3][4]
Nijmegen[6]
Állampolgárságabelga[6]
Foglalkozása
  • teológus
  • egyetemi oktató
  • író
  • katolikus pap
Iskolái
  • Párizsi Egyetem
  • St Joseph College, Turnhout
Kitüntetései
  • a Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora (1974)[6]
  • Erasmus-díj (1982)[6]
  • Gouden Ganzenveer (1989)
  • honorary doctorate at the Laval University (1993)[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Edward Schillebeeckx témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Edward Schillebeeckx OP (Antwerpen, 1914. november 12.Nijmegen, 2009. december 23.) belga domonkos szerzetes, római katolikus teológus.

Élete

Edward Schillebeeckx domonkos szerzetes volt, dogmatikát tanított Leuveni Katolikus Egyetemen (1958-1982). A II. Vatikáni zsinaton Bernard Alfink holland bíboros személyes szaktanácsadója volt. Műveit számos nyelvre lefordították, a XX. sz. legjelentősebb teológusai közé tartozott.

Teológiai tanulmányait a Leuveni Katolikus Egyetemen kezdte, majd a II. világháború után Párizsban két tudós szerzetestársával, Yves Congarral és Marie-Dominique Chenuval állt szoros munkakapcsolatban. Munkásságával erősen hatott a zsinat utáni krisztológia antropocentrikus irányzatára.

A 68-as diáklázadások idején nyílt konfliktusba került a Hittani Kongregációval, amely többek között eukarisztia-értelmezését, az áteredő bűnre és a szeplőtelen fogantatásra vonatkozó nézeteit kifogásolta.

Jelentősége

Schillebeeckx az ún. Nouvelle théologie (új vagy megújult teológia) egyik fontos képviselője volt. A dogmatika területén Schillebeeckx elsősorban azzal vált jelentőssé, hogy a tomista krisztológiai megközelítés helyett a kereszténység legősibb forrásaira, különösen a Szentírásra mint elsődleges forrásra támaszkodó megközelítést alkalmazott. Erre az sarkallta, hogy a legfrissebb egzegetikai szakirodalom olvasása közben egyre inkább úgy érezte, hogy a Szentírás kicsúszik a dogmatikai érvelés mögül, és a hagyományos dogmatikai kijelentések már nem támaszkodhatnak az újonnan értelmezett bibliai szövegekre. Ennek a szemléleti fordulatnak jelentős állomása a "Jézus, egy élő története" (1974) valamint a "Krisztus és a keresztények" (1976) c. két vaskos kötete. A spekulatív teológia és a modern egzegézisre alapozó teológia ma már nem válik szét annyira, mint az ő korában, de akkor ezzel a szemléletével más korszakalkotó teológusok közé tartozott.

Az egyháztan területén Schillebeeckx először a cölibátus problematikájával foglalkozott, később inkább az egyházi hivatal rigiditását bírálta. Szemléletét a kor kihívásaira való kritikus odafigyelés (szaknyelven az "idők jelei"-nek vizsgálata) kiemelten jellemezte. Egyik utolsó jelentős műve egyfajta krisztológiai antropológia.

Erőteljesen hatott rá a II. Vatikáni zsinat és az azt előkészítő és követő, pezsgő teológiai élet, amelynek hazájában és egész Északnyugat-Európában fáradhatatlan szószólója volt. Szakértőként vett részt a zsinaton és a holland szinódusokon.

Az utóbbi 20 esztendőben visszavonultan élt, jelentősebb publikációt nem közölt. Szellemi örökségét az 1989-ben alapított Edward Schillebeeckx Foundation gondozza, melyet Nico Schreurs irányít.

Legfontosabb művei

  • De sacramentele heilseconomie (Antwerpen, 1952)
  • Christus, sacrament van de Godsontmoeting (Bilthoven, 1959)
  • Op zoek naar de levende God (Nijmegen, 1959)
  • Openbaring en theologie (Bilthoven, 1964) (Theologische Peilingen, 1)
  • God en mens (Bilthoven, 1965) (Theologische Peilingen, 2)
  • Wereld en kerk (Bilthoven, 1966) (Theologische Peilingen, 3)
  • De zending van de kerk (Bilthoven, 1968) (Theologische Peilingen, 4)
  • Jezus, het verhaal van een levende (1974) ISBN 90-244-1509-8, ISBN 90-244-1510-1
  • Gerechtigheid en liefde : genade en bevrijding (1977) ISBN 90-244-1513-6, ISBN 90-244-1523-3
  • Kerkelijk ambt (Nelissen, Bloemendaal, 1980) ISBN 90-244-1518-7, ISBN 90-244-1520-9
  • Pleidooi voor mensen in de Kerk (Nelissen, Baarn, 1985) ISBN 90-244-1527-6
  • Mensen als verhaal van God (1989) ISBN 90-244-1531-4

Magyarul

Jegyzetek

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Babelio (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Brockhaus (német nyelven)
  6. a b c d e ODIS. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.)
  7. http://www.nytimes.com/2010/01/17/world/europe/17schillebeeckx.html
  8. https://www.ulaval.ca/notre-universite/prix-et-distinctions/doctorats-honoris-causa-de-luniversite-laval/liste-complete-des-recipiendaires-de-1864-a-aujourdhui.html

Források