Dauriai vörösfenyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Dauriai vörösfenyő
Dauriai vörösfenyők a Kolima vidékén(Északkelet-Szibéria)
Dauriai vörösfenyők a Kolima vidékén
(Északkelet-Szibéria)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Fenyőfélék (Pinaceae)
Nemzetség: Vörösfenyő (Larix)
Faj: L. gmelinii
Tudományos név
Larix gmelinii
(Rupr., 1854) Kuzen.
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dauriai vörösfenyő témájú kategóriát.

Dauriai vörösfenyők a Kolima vidékén, Északkelet-Szibériában

A dauriai vörösfenyő, más néven mandzsu vörösfenyő (Larix gmelinii, Larix gmelini, Larix dahurica) a fenyőalakúak (Pinales) vörösfenyő (Larix) nemzetségének egyik, Szibéria nagy részén elterjedt faja.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eurázsiai–boreális flóraterület egyik meghatározó Közép- és Kelet-Szibériában, valamint a Távol-Keleten elterjedt fafaja. A kelet-szibériai tajga északi részén egyedüli fafajként él meg, és óriási, elegyetlen erdőkben nő. Nyugat-Szibériában a hozzá meglehetősen hasonló szibériai vörösfenyő váltja föl. Északon Magadanig, Jakutföldig, illetve Kamcsatka közepéig, délen Mongólián át Mandzsúriáig, illetve Koreáig jutott el. Kína:

Megjelenése, felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termőterületének déli részén magassága megközelítheti az 50 m-t; északon, illetve a hegyekben alacsony, kúpos fává vagy akár bokorfává is törpülhet. Törzse egyenes; sárga-szürke foltos kérge durván pikkelyes, illetve sokszögletű táblákra repedezik, időnként bordás. Hajtásai sárgára érnek, éves vesszői sárgásbarnák.

1,5–3 cm hosszú tűlevelei a hosszúhajtásokon szórtan nőnek, a törpehajtásokon csomókban tömörülnek. Alsó oldaluk élelt, keresztmetszetük széles háromszögletű. Hamvasak; mindkét oldalukon egy-egy sor légzőnyílás húzódik.

1,5–3 cm-es tobozai oválisak, 14–30 pikkelyűek. A toboz középső (1–1,5 cm × 0,8–1,3 cm-es) pikkelyei szögletes tojásdadok, egyenesek. A csúcsuk kissé kicsípett, 5 mm-es felleveleik rejtettek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lombhullató életmód eredményeként a konkurens fenyőfajoknál jobban viseli el a szárazságot, ezért a tajga övben részaránya a csapadék mennyiségének csökkenésével nő. Az úgynevezett világos tajga erdőalkotó fája. 500–600 éves koráig is elélhet.

Hidegkedvelő, a savanyú vagy semleges talajokon nő. Magyarországon célszerű párás, nedves helyre ültetni, mert a száraz, meleg nyarakon károsodhat.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mint a többi vörösfenyőé.

Alfajai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Larix gmelinii var. gmelinii,
  • Larix gmelinii var. japonica,
  • Larix gmelinii var. olgensis,
  • Larix gmelinii var. principis-rupprechtii,
  • Larix gmelinii var. prostrata.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]