Dankasirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. június 29., 20:14-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1)
Dankasirály
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Alcsalád: Larinae
Nem: Chroicocephalus
Eyton, 1836
Faj: C. ridibundus
Tudományos név
Chroicocephalus ridibundus
(Linnaeus, 1766)
Szinonimák
  • Larus ridibundus
Elterjedés
A dankasirály elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely   szórványos
A dankasirály elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
  szórványos
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dankasirály témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dankasirály témájú médiaállományokat és Dankasirály témájú kategóriát.

A dankasirály (Chroicocephalus ridibundus) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, a Larus nembe Larus ridibundus néven, egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.[3]

Előfordulása

Eurázsiában és Észak-Amerikában honosak, telelni délre vonulnak. A természetes élőhelye tengerpartok, édes és sós vizű mocsarak, télen beköltöznek a városokba, vagy víztározók környékén élnek. Vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon fészkelő faj, tavasszal és ősszel tömeges vonuló.[5]

Megjelenése

Testhossza 37–43 centiméter, szárnyfesztávolsága 94–110 centiméter, testtömegük 195-325 gramm.[3] A hím feje a nászidőszakban csokoládébarna, szeme körül fehér gyűrűvel. Télen feje is fehér.

Nászruhás
és egy fiatal példány

Életmódja

Rovarokkal, halakkal, gyümölcsökkel és dögökkel táplálkozik. Kiválóan repül, jól úszik.

Szaporodása

Telepesen költ, a talajon zsombékokra, nádtörmelékből és növényi részekből készíti csésze alakú fészkét. A fészekalja 2-4 agyagsárga színű, sötétbarna foltozású tojásból áll, melyen 18-24 napig kotlik. Rendkívül éberen védik a fészektelepet, a háborgatókat azonnal megtámadják, elűzik. A fiókák 35 nap múlva lesznek önállóak.

Tojásai

Képek

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Forint.[5]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. január 22.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. január 22.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. január 22.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. január 20.)
  5. a b A MME Monitoring Központ adatlapja. [2019. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 22.)

További információk