Csapody Gábor
| zalalövői Csapodi Gábor | |
| Született | 1760 december 10. Tevel, Tolna vármegye |
| Elhunyt | 1825. január 20. (64 évesen) Ádánd, Somogy vármegye |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | nádasi Tersztyánszky Erzsébet (1770-1841) |
| Foglalkozása | bíró, alispán, költő |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zalalövői Csapody Gábor Ignác (Tevel, Tolna vármegye, 1760. december 10. – Ádánd, Somogy vármegye, 1825. január 20.) bíró, Somogy vármegye alispánja, királyi tanácsos, költő, szabadkőműves.[1]
Élete
A nemesi származású zalalövői Csapody család sarja. Édesapja, zalalövői Csapody József (1727-1771), Somogy vármegye főszolgabíraja,[2] édesanyja, jobaházi Dőry Anna (1739-1805) volt. Apai nagyszülei, zalalövői Csapody Ferenc (1689-1762), Vas vármegye szolgabírája, és szentviszlói Deseő Mária (†1756) voltak. Az anyai nagyszülei, jobaházi Dőry Ignác (1713-1780) és bezerédi Bezerédj Julianna (1720-1752) voltak. Elsőfokú unokatestvére, báró jobaházi Dőry Gábor (1803–1871) főispán volt.
Tanulmányai befejezése után, Csapody Gábor, a vármegye közigazgatásával kezdte a pályafutását. 1789-ben Somogy vármegye főszolgabírája, később első alispánja volt. Somogyban, Csapody Gábor tekintélyes szabadkőművesnek számított:[3] Pálóczi Horváth Ádám többször említi őt leveleiben. A Helikoni Virágokban Keresztes Bálint című versének egyik sorához Kazinczy Ferenc a következő jegyzést teszi: „Csapodi Gábor úr Horváthnak is nekem is becsült és szeretett barátom.”
Zalalővöi Csapody Gábor, apai dédanyja, zalalövői Csapody Istvánné osztopáni Perneszy Zsófia, az igen régi és tehetős osztopáni Perneszy család egyik örököse volt. Rajta keresztül, Csapody Gábor, mint a Csapody család egyetlen fiúörököse, szerezte a jogait a Perneszyek Somogy vármegyei birtokaihoz. Az osztopáni Perneszy család öröksége 11 Somogy megyei úrbéri birtokból állt, amely összesen 6636 úrbéri holdat alkotott, rajta 328 jobbágy és 80 zsellér lakott. A központja, a legnagyobb birtok, természetesen az ádándi volt, amely egyedül maga 1401 úrbéri holdból állt.[4] Hogy teljesen vehesse birtokba a hatalmas uradalmat, Csapody Gábor megvásárolta a boldogfai Farkas családtól az őket illető részét. boldogfai Farkas Ferenc (1713-1770) zalai alispán felesége, barkóczi Rosty Anna volt (1722-1785), akinek az édesanyja zalalövői Csapody Mária volt, Csapody Istvánné osztopáni Perneszy Zsófia lánya.
A végrendeletében, Rosty Anna a Somogy megyei birtokrészeket leányára, boldogfai Farkas Erzsébetre (1761-1801) hagyta, aki tubolyszeghi Tuboly László (1756-1828) felesége volt. 1801. április 21.-én létrejött egy egyezség nádosi Tersztyánszky János, Csapody Gáborné nádasi Tersztyánszky Erzsébet, Botka Mihályné nádasi Tersztyánszky Anna és vizeki Tallián Ignácz, mint néhai nádosi Tersztyánszky Sófia férje; sz egyezség szerint Csapody Ferenc örökösei, az az Csapody Gábor és leszármazottjai, további 10 000 forint rá fizetése mellett megkapták örök tulajdonul a Csapody Ferencnek felvallott és 1744-ben át is adott birtokokat Somogy megyében. Később, 1802. május 24.-én, Csapody Gábor 14 000 forintot fizetett osztályos rokonainak, a boldogfai Farkas család örököseinek, akik szintén Perneszy származásúak, és ezzel békés megállapodásra jutott boldogfai Farkas Ferenccel (1742-1807), nemesapáti esperessel, Tuboly Lászlóval, és a többi Farkas testvér-örökössel. Ezzel ténylegesen megvásárolta a Perneszy őseitől, addig még osztatlan, és több családtag által bírt ádándi birtokot.[5] Ezután a birtokszerzés után, Csapody Gábor lett a vármegye egyik legtehetősebb ura.
A Napóleoni háborúk alatt, Csapody Gábor somogyi alispán foglalkozott az 1809-es nemesi felkeléssel, a katonák összeírásával, és a vármegye védelmezésével.
Házassága és gyermeke
Feleségül vette 1790. április 19.-én Balatonkilitin nádasi Tersztyánszky Erzsébet Borbála (Pápa, 1770. október 12.-Ádánd, Somogy vármegye, 1841. november 22.) kisasszonyt, nádasi Tersztyánszky József (1726-1773), veszprémi főszolgabíró, és bodorfalvi Baranyay Anna (1736-1793) lányát. Ebből a frigyből született egyetlen fia és örököse:
- zalalövői Csapody Pál (Ádánd, Somogy vármegye, 1808. augusztus 10. - Terezovác, Verőce-Drávamente megye, 1859. április 10.), táblabíró, lótenyésztő, 1848-as honvédkapitány. Neje kisgeszényi Szabó Amália (Szombathely, 1810. január 9.-Kőszeg, 1888. december 21.).
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928. 32. old.
Jegyzetek
- ↑ familysearch.org Csapody Gábor keresztelője
- ↑ familysearch.org Csapody József keresztelője (boldogfai Farkas Ákos András adattárából)
- ↑ A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. (Veszprém, 1984)Németh József: Horváth Ádám, a szabadkőműves és politizáló költő
- ↑ Fónagy Zoltán. (2013). A Nemesi Birtokviszonyok az Úrbérendezés Korában. Adattár II. MTA. Budapest. 1260.o.
- ↑ ZML. IV. 24 / nn Marton György hivatalos iratai. 1803. aug 22 előtti. F 1. No 1-44
További információk
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János