Challenge Kupa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Challenge-kupa (Challenge Cup) egy labdarúgókupa volt az Osztrák-Magyar Monarchiában 1897-től 1911-ig.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kupa kitalálója John Gramlick volt, a Vienna Cricket and Football Club alapítóinak egyike. Eredetileg a Monarchia csapatait képzelték el a kieséses rendszerű küzdelmek résztvevőiként, de gyakorlatilag csupán a legnagyobb városokat sikerült bevonni.

Kezdetben csak osztrák (bécsi) klubcsapatok indultak, majd az 1900–1901-es kiírásban a csehek (Prága), a következő évben a magyarok (Budapest) is csatlakoztak. Innentől kezdve az egyes országok (birodalomrészek) előbb saját tornát rendeztek, amelyek győztesei jutottak a nagydöntőbe.

Az eredeti elképzelés szerint az a csapat, amely sorozatban háromszor megnyeri a kupát, végleg megtarthatta volna a serleget, de ezt a szabályt 1903-ban megváltoztatták: örökös vándordíjjá nyilvánították a kupát, amit nem lehet végleg elhódítani.

A sorozat 1911-ben megszűnt. 1927-ben az időközben függetlenné vált egykori tagországok klubcsapatai számára új kupasorozatot írtak ki, közép-európai kupa néven. Az új kupába bekapcsolódtak más országok is (Jugoszlávia, Olaszország, Svájc, Románia).

Döntők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hivatalosan 1897-1898-as kiírásként jegyzik, bár az összes mérkőzést 1897-ben játszották le.
  2. A mérkőzés eredetileg az osztrák torna döntője volt, de a magyar és a cseh csapatok visszalépése miatt a nagydöntőt nem rendezték meg.
  3. Egyes források tudni vélnek arról, hogy az 1910-es döntőt a BTC nyerte 2:1-re a Wiener SC ellen, részletes adatok azonban nem találhatók a mérkőzésről, és úgy tűnik, mintha részben összetévesztették volna az előző évi döntővel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]