Campbell-réce

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Campbell-réce
Campbell Island Teal.JPG
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Úszórécék (Anatini)
Nem: Anas
Faj: A. nesiotis
Tudományos név
Anas nesiotis
(Fleming,JH, 1935)
Szinonimák

Anas aucklandica nesiotis

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Campbell-réce témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Campbell-réce témájú kategóriát.

Campbell Island Teal, Pengo.jpg

A Campbell-réce (Anas nesiotis) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, az úszórécék (Anatinae) alcsaládjába tartozó úszómadár.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Besorolása vitatott, egyes rendszerezők a maori réce (Anas aucklandica) alfajaként sorolják be Anas aucklandica nesiotis néven.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Új-Zélandhoz tartozó (attól kb. 760 kilométerre délre található) Campbell-szigeten élő kis termetű, barna színű, sárga csőrű, éjszakai életmódú, rövid szárnyú, ezért röpképtelen úszóréce faj.

Védelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fajt a Természetvédelmi Világszövetség a "kihalástól közvetlenül veszélyeztetett" kategóriába sorolja, mivel vadon élő populációja nem haladja meg az 50 példányt.

Katasztrofális megritkulásának oka a szigetre behurcolt vándorpatkány (Rattus norvegicus), mely főleg a tojásokra és a fiatal madarakra különösen veszélyes.

A fajt csak 1935-ben írták le hivatalosan és 1944-re azt feltételezték, hogy kihalt.

1958-ban meg nem erősített beszámoló szerint látták, ám ezután nem lehetett hallani róla 1975-ig.

1975-ben a Campbell-szigethez közel fekvő, kicsiny (mindössze 23 hektáros), addig patkánymentes Dent szigeten felfedezték egy kisszámú túlélő populációját.

Ez a populáció olyan kicsiny volt, hogy ha bármi is történt volna a madarakkal az a faj teljes kipusztulását vonta volna maga után. Ezért 1984-ben az új-zélandi Vadvilág Szolgálat emberei 11 madarat befogtak és áttelepítették őket a Pukaha Mount Bruce Nemzeti Parkba Új-Zélandra. A többi madár is követte őket 1990-ben.

A madarak néhány évnyi fészkelési probléma után végül szaporodni kezdtek és 1999-ben és 2000-ben egy kis, 25 egyedből álló populációt áttelepítettek a Codfish szigetre, ahol már értek el eredményeket más, szintén veszélyeztetett madárfajokkal, mint például a szintén kihalással fenyegetett kakapóval vagy más néven bagolypapagájjal (Strigops habrobpitus).

A mentési munkálatok utolsó fázisában nekiláttak újra élhetővé tenni a madarak számára a Campbell szigetet és kiirtani onnan a betelepített fajokat. Először kiirtották a betelepített juhokat és macskákat, majd elindították az eddigi legnagyobb patkányirtó hadjáratot, amit e rágcsálók ellen viseltek. Több mint 120 tonna mérget szórtak ki helikopterről 2001-ben a sziget 11 331 hektárjára. A művelet sikeres volt, a Campbell szigetről több mint 200 000 vándorpatkányt sikerült kiirtani, ez eddig a legnagyobb méreggel kiirtott patkánypopuláció. A szigetet 2003-ban patkánymentesnek nyilvánították.

2004-ben 50 Campbell-récét engedtek szabadon otthonában,melyek között fogságból származó példányok éppúgy megtalálhatóak voltak, mint a Codfish szigetről való, ott szabadon élők. Ezzel a Campbell-réce több mint egy évszázad után újra visszatérhetett eredeti otthonába. A 2005-ben végzett felmérés szerint a madarak java része remekül megszokta régi otthonát és elkezdtek szaporodni is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]