CST–100 Starliner
CST–100 Starliner | |
Általános adatok | |
Ország | Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Űrhajósok | 7 fő |
Műszaki adatok | |
Hordozórakéta | Atlas V |
Hossz | 5,03 m |
Átmérő | 4,5[1] m |
Hasznos térfogat | 11[1] m³ |
Élettartam | 10 repülés (tervezett) |
A CST–100 Starliner egy többször felhasználható űrhajó, melyet az amerikai Boeing vállalat épít, a NASA kereskedelmi személyzet fejlesztési (CCDev) programjának keretében. Az űrhajó elsődleges célja a Nemzetközi Űrállomás legénységének szállítása. Az űrhajó Föld körüli pályára állításáról az Atlas V rakéta gondoskodik, de úgy tervezték, hogy a Falcon 9-es hordozórakéta is képes legyen a felbocsájtására.
A Starliner két Rocketdyne Aerojet hajtóművel rendelkezik, egyenként 178 kN tolóerővel, a pályamódosításokat további 12 kisebb rakéta segíti. Visszatérése után a kapszula három ejtőernyő segítségével lassul le, földet éréskor pedig légpárnák csillapítják a becsapódását. Elsődlegesen szárazföldi landoláshoz tervezték, de vízre szállás esetén képes a lebegésre.[2]
Változatok
A Nemzetközi Űrállomás kiszolgálására terveztek egy személyzet nélküli teherszállító változatot is, azonban a NASA 2016. január 30-án kiadott közleménye szerint a Starlinert nem választották ki a CRS–2 program kiszolgálására. A teherűrhajót a személyszállító változathoz hasonlóan az Atlas V hordozórakéta juttatta volna el alacsony Föld körüli pályára, ahol automatikusan dokkolt volna az űrállomáshoz.[3]
Repülések
A CST–100 Starliner küldetés a neve | Indítás dátuma, időpontja (UTC) |
Indítás helye | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Pad Abort | 2019. november 4.[4] 14:15[5] |
White Sands, LC–32 |
Sikeres repülésmegszakítási teszt, személyzet nélkül |
Boe-OFT (Boeing Orbital Flight Test) | 2019. december 20.[6] 11:36[7] |
Cape Canaveral, SLC–41 | Részlegesen sikeres automatikus tesztrepülés személyzet nélkül a Nemzetközi Űrállomásra. Az időzítő (MET) hibája miatt megszakították a küldetést, és a dokkolás kihagyásával korábban, december 22-én visszatért a földre.[8] |
Boe-CFT (Boeing Crewed Flight Test) | 2020. eleje[9] | Cape Canaveral, SLC–41 | Első repülés személyzettel, a Nemzetközi Űrállomásra |
Boe-OFT (Boeing Orbital Flight Test)
A tervek szerint automatikus tesztrepülésre került sor, személyzet nélkül a Nemzetközi Űrállomásra, azonban a Starlinernek nem sikerült a tervezett pályára állnia és korábban visszatért a Földre.[10] A keringési pálya stabilizálása közben annyi üzemanyag égett el, hogy maradékkal az űrállomást már nem tudták volna biztonságosan megközelíteni. A kilövés után két nappal, december 22-én biztonságosan leszállt a White Sands Rakétakísérleti Telepen.
A NASA és a Boeing közös nyomozócsoportja három hibát tárt fel, ami a problémát okozhatta. Elsősorban a küldetés időzítője (Mission Elapsed Timer) már a startot megelőző 11. órában hibás időt vett át az Atlas V rakéta komputerétől. Egy szoftverhiba a kiszolgáló modulban (Service Module) hibásan értelmezte a szétválási paramétereket, és irányította a beépített meghajtás vezérlőt. Végül a szakadozó földi kapcsolat megakadályozta a földi irányítást abban, hogy időben kezeljék a problémát.[11] A Boeing a tesztet sikeresnek tekintette, mivel a legtöbb rendszer sikeresen vizsgázott.
Legénység
Bár az Starliner első repülése az űrbe (Boe-OFT) személyzet nélküli, fedélzetén utazik egy antropometrikus tesztbábú ami Rosie névre hallgat, valamit Snoopy is visszatér az űrbe egy plüssfigura formájában. Az előbbi a nevét Rosie the Riveter után kapta, mely egy kulturális ikon volt a második világháború idején.[12]
Az első emberes tesztrepülés (Boe-CFT) legénysége a Boeing részéről Christopher Ferguson, valamint a NASA részéről Mike Fincke és Nicole Aunapu Mann űrhajósok.
Eredetileg Eric Boe repült volna, de meg nem nevezett egészségi okokból visszalépett 2019 januárjában. A helyét Mike Fincke veterán űrhajós vette át. Chris Fergusonnak, aki a Boeing berepülő pilótája, nem az első küldetése az űrben, szemben Nicole Mannal, akinek ez az első űrutazása.[13]
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ a b Elizabeth Howell: How Boeing's Commercial CST-100 Starliner Spacecraft Works (angol nyelven). space.com, 2018. augusztus 3. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
- ↑ Stephen Clark: Boeing tests crew capsule escape system (angol nyelven). spacenews.com, 2019. november 4. (Hozzáférés: 2019. november 4.)
- ↑ Jason Rhian: NASA DELAYS CRS 2 AWARDS AGAIN, DROPS BOEING FROM CONSIDERATION (angol nyelven). spaceflightinsider.com, 2015. november 6. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
- ↑ Stephen Clark: Boeing reveals target dates for initial Starliner test flights (angol nyelven). spacenews.com, 2019. október 9. (Hozzáférés: 2019. október 12.)
- ↑ Meghan Bartels: Boeing Tests Starliner Spacecraft's Launch Abort System for Rocket Emergencies (angol nyelven). space.com, 2019. november 4. (Hozzáférés: 2019. november 4.)
- ↑ Anna Heiney: Boeing Uncrewed Flight Test Launch Date Update – Commercial Crew Program (angol nyelven). blogs.nasa.gov, 2019. december 6. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Linda Herridge: Liftoff! Atlas V Clears the Launch Pad with Boeing’s CST-100 Starliner Spacecraft (angol nyelven). blogs.nasa.gov, 2019. december 20. (Hozzáférés: 2019. december 20.)
- ↑ Jeff Foust: Starliner anomaly to prevent ISS docking (angol nyelven). spacenews.com, 2019. december 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
- ↑ Chris Gebhardt: Boeing/Starliner in successful Pad Abort Test; some issues observed (angol nyelven). nasaspaceflight.com, 2019. október 4. (Hozzáférés: 2019. december 20.)
- ↑ eszállt az órahiba miatt rossz pályára állt Boeing űrhajó, 444.hu
- ↑ Marie Lewis: NASA Shares Initial Findings from Boeing Starliner Orbital Flight Test Investigation (angol nyelven). blogs.nasa.gov, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2019. december 20.)
- ↑ Linda Herridge: Meet Rosie – Boeing’s First Anthropometric Starliner Commander (angol nyelven). https://blogs.nasa.gov/, 2019. december 20. (Hozzáférés: 2019. december 20.)
- ↑ Jeff Foust: NASA changes crew for Boeing commercial crew test flight (angol nyelven). spacenews.com, 2019. január 22. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
Források
- CST-100 Starliner (angol nyelven). boeing.com. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
- Karl Tate: Boeing's Private Space Capsule: CST-100 (Infographic) (angol nyelven). space.com, 2012. április 24. (Hozzáférés: 2019. november 4.)
- NASA: Orbital Flight Test - Press kit (angol nyelven). nasa.gov. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
További információk
- Atlas V launches Starliner, youtube.com