Bána Mihály

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Taz (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. szeptember 4., 05:26-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (személy infobox)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Bána Mihály
Sablon • Wikidata • Segítség

Bána Mihály comes Bána Apa comes fia volt. Az oklevelekben Bolondóci és Gönyűi néven is előfordul. Főbb tisztségei: főlovászmester, asztalnokmester[forrás?] bolondóci várnagy, bakonyi erdőispán.

1224-1225 között királyi főlovászmester, ezután nem említik 1231-ig; innen kezdve egészen 1234-ig megint királyi főlovászmester volt és az országos bárók egyike. 1234-től 1235-ig, II. András haláláig étekfogómester. 1233 körül Apa fia Mihály a Komárom vármegyei Banán bíráskodott, 1234-ben pedig a Győr vármegyei Rábaszentmihály határjárását eszközölte. 1235 után már nem találjuk az országnagyok sorában, de midőn IV. Bélának 1241-ben Rákos mezején a tatárokkal első összekoccanása volt Mihály - ekkor mint bolondóci várnagy - kilenc sebet kapott, és annyira kitüntette magát, hogy Bélától 1244-ben megkapta a Győr megyei gönyűi udvarnokok földjét a dunai halászat jogával. Mihály már 1225 előtt is birtokos volt Gönyűn. Az országbárók egyikeként Mihálynak fontos szerepe volt a magyar alkotmányosság alapdokumentuma, az Aranybulla kiadásában.

Fiai közül Cseszneki Jakab kardhordozó és trencséni főispán emelte Csesznek várát, s ezáltal megalapítója lett a Cseszneky családnak, amelyik feltételezhetően azonos az újkori báró és gróf Cseszneky családdal Cseszneki Pál szintén királyi kardhordozó volt, Mihály pedig dolosdi és gönyűi birtokosként említtetik.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bána_Mihály&oldid=23011413”