Bálványkő
Bálványkő | |
A Bálványkő télen | |
Ország | Románia |
Település | Barcarozsnyó |
Elhelyezkedése | |
Tszf. magasság | 925 m |
é. sz. 45° 34′ 28″, k. h. 25° 29′ 38″45.574430°N 25.493980°EKoordináták: é. sz. 45° 34′ 28″, k. h. 25° 29′ 38″45.574430°N 25.493980°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bálványkő témájú médiaállományokat. |
A Bálványkő (románul: Bisericuța Păgânilor, németül: Götzentempel) egy sziklaegyüttes a Keresztényhavas hegységéhez tartozó Pojánai-hegyekben, a Brassó megyei Barcarozsnyó közelében; turisztikai látványosság.
Leírása
A bükkerdő közepén, horpadályban elhelyezkedő négy méter magas, menhír-szerű kövek egy kőkorszaki kegyhelyre emlékeztetnek. A régebbi leírások egy oltár-szerű kőtáblát is megemlítenek,[1] melyet időközben föld és avar temetett be. A menhíreket mohával fedett, lekerekített sziklák veszik körül. A közelben levő egyik kövön (a túratérképeken is bejelölt Piatra Scrisă, vagyis Írottkő) egyesek rúnákat véltek felfedezni.[2] A kövek anyaga konglomerátum, mely a Rozsnyói-barlangot is alkotó mészkőréteg fölött alakult ki.[3]
A Bálványkőtől 50 méterre egy kilátószikla van (románul Spinarea de Brontozaur), ahonnan a Keresztényhavas egész nyugati oldala, és jó időben a Bucsecs-hegység is látszik.[3] 400 méterre nyugatra, a Szénégető-patak völgyében található a Rozsnyói-barlang egyik bejárata. A Bálványkőtől keletre ered a Valea Boaru állandó vízhozamú patak, mely a Valea Poienii-be ömlik.[4]
Megközelítése
Legkönnyebben a kék sávval jelzett Brassópojána – Barcarozsnyó turistaút követésével érhető el; ez az út többször elágazik a Bálványkő felé (sárga háromszög jelölés).[5] Ezenkívül délről, a Rozsnyói-szoros felől is megközelíthető, a Bogdán-dombon áthaladó jelöletlen ösvényen.
Távolsága Barcarozsnyótól 4 km, Brassópojánától 6,5 km, Brassótól (a Salamon-kövektől) 9 km.
Legendák
Egy legenda szerint a pogány korban a régi emberek valóban kegyhelyként használták a Bálványkőt, és áldozatokat mutattak be itt.[6] Egy másik legenda szerint a török háború alatt a Barcarozsnyónál megfutamított törökök közül néhányan a hegyekbe menekültek, ahol egy ideig a Rozsnyói-barlangban húzták meg magukat, és a Bálványkő sziklaegyüttesénél imádkoztak.[6]
Képek
-
A Bálványkő tavasszal
-
A Bálványkő ősszel
-
A Bálványkő télen
-
A kilátószikla
-
Kilátás a szikláról
Jegyzetek
- ↑ Wachner, Heinrich. Krostadter Heimat- und Wanderbuch. Brassó: Wilhelm Hiemesch, 109–110. o. (1934)
- ↑ Petrescu, Cristina: Bisericuța Păgânilor de la Râșnov. Phototrotter, 2015. augusztus 23. (Hozzáférés: 2018. október 7.)
- ↑ a b „La picior prin Munții Postăvarul”, Bună ziua Brașov, 2014. április 25. (Hozzáférés: 2018. október 7.)
- ↑ Diaconu, Constantin; Stănculescu, Sorin. Rîurile României. Bukarest: Institutul de Meteorologie și Hidrologie (1971)
- ↑ Peștera Râșnoavei – Bisericuța Păgânilor. Munții Noștri. [2018. november 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 18.)
- ↑ a b „Legendele Țării Bârsei au devenit atracție turistică”, Adevărul, 2015. február 23. (Hozzáférés: 2018. október 7.)
További információk
- Sudrigian, Ralf. „Beim Götzentempel”, Allgemeine Deutsche Zeitung, 2017. augusztus 14. (Hozzáférés: 2018. október 7.)