Bácsi-torok
| Bácsi-torok | |
| IUCN kategória: IV (különleges élőhely) | |
| Besorolás: országos jelentőségű természetvédelmi terület[1] | |
| Ország |  Románia |
| Legközelebbi város | Kolozsvár |
| Terület | 0,03[1] km² |
| Felvétel ideje | 1973[2] |
| Felügyelő szervezet | Környezetvédelmi Minisztérium[2] |
 Bácsi-torok
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 46′ 47″, k. h. 23° 30′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 47″, k. h. 23° 30′ 51″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bácsi-torok témájú médiaállományokat. | |
A Bácsi-torok vagy Bácstorok IUCN IV-es besorolású[2] természetvédelmi terület Romániában, Kisbács község közigazgatási területén. A kolozsváriak kedvelt kirándulóhelye.
Fekvése
Kolozsvár központjától 8 kilométerre nyugat-északnyugati irányban,[3] a Hójától északkeletre,[4] Kisbács mellett található, a Hosszú-patak völgyében. A Széchenyi térről induló 31-es busszal közelíthető meg; a busz végállomásától a Nádas-patakon és a vasúton átkelve a kisbácsi vasútállomás felé kell haladni.[5] Az utat 2018-ban leaszfaltozták, felújították és kivilágították.[6]
Megközelíthető a Törökvágástól kiindulva a Hóján át is.[7]
Leírása
A Bácsi-torok eocén kori mészkőből alakult ki; a mészkő felett berédi rétegek és bryozoás márgarétegek helyezkednek el.[8] A Bácsi-torok területén dolinák is találhatóak.[9] A mészkőrétegben késő eocén kori fehér tündérrózsa (Nymphaea cf. alba Linnaeus) fosszíliát fedeztek fel.[10] Az itt található mészkövet már a római korban is kitermelték, de ezt használták Kolozsvár várfalainak, kapuinak, bástyáinak, templomainak építésénél is.[5]
A Bácsi-torokban a Starčevo–Körös-kultúrához tartozó korai újkőkorszaki település, illetve újkőkorszaki temetkezési hely maradványait tárták fel.[11][12] A területen 1968–1969-ben és 1970–1971-ben Palkó Attila és Nicolae Vlassa vezetésével végeztek ásatásokat.[13]
A Bácsi-torok növényei között megtalálható a kakasmandikó (Erythronium denscanis), martilapu (Tussilago farfara), májvirág (Hepatica nobilis), farkasboroszlán (Daphne mezereum) és a mogyoró.[14]
Jegyzetek
- ↑ a b Lege nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului national. Monitorul Oficial, 152. sz. (2000. április 12.)
- ↑ a b c Protected Area Profile for Cheile Baciului from the World Database of Protected Areas, May 2021. www.protectedplanet.net (Hozzáférés: 2021. május 25.)
- ↑ Plimbare prin Cheile Baciului. manutepricepute.ro (Hozzáférés: 2021. május 25.)
- ↑ Pál Gyöngyi: Erdély tájain – Séta a Hója-gerincen a Törökvágástól az UFO tisztásig. Szabadság, (2013. február 23.)
- ↑ a b Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár: Stúdium. 2009. 107. o. ISBN 978-973-643-163-0
- ↑ O nouă destinaţie de weekend: Cheile Baciului! Drumul modernizat, inaugurat în septembrie. Ziua de Cluj, (2018. augusztus 23.)
- ↑ Bácstorok. In Nagy Péter: Ó, kedves Kolozsvár! Berlin: Ludwig Voggenreiter. 1926.
- ↑ Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár: Stúdium. 2009. 107–108. o. ISBN 978-973-643-163-0
- ↑ Erdély tájain – Kolozsvár környékének geomorfológiai kialakulása. archivum2.szabadsag.ro (2010. április 30.)
- ↑ László Lóránt Fehér: A Rare Eocene Water Lily (Nymphaea) Fossil from Cheile Baciului (Cluj-Napoca, Romania). Studia Universitatis Babes-Bolyai, Geologia, XLVII. évf. 2. sz. (2002) 47–50. o.
- ↑ Erdély története: három kötetben I. kötet. Főszerk. Köpeczi Béla. Budapest: Akadémiai. 1986. 16. o. ISBN 963 05 4203 X
- ↑ Repertoriul Arheologic Naţional (RAN). ran.cimec.ro (Hozzáférés: 2021. május 24.)
- ↑ Ajtay Ferenc: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. Kolozsvár: Stúdium. 2009. 108. o. ISBN 978-973-643-163-0
- ↑ Februári viráglesen. kosaferenc.blogspot.com (2010. február 28.) (Hozzáférés: 2021. május 25.)
További információk
- Tulogdy János: Szirénafog a Bácsi-torok eocén felső durvamészkővéből. Múzeumi füzetek, II. évf. 1. sz. (1944)
- Poszet Szilárd, Wanek Ferenc: Földtani szerkezet és morfológia a Bácsi-torok É-i előterében. Agora füzetek, (????) 4. sz. ISSN 1843-3367
.svg){kind=small}
