Borbély Sándor (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borbély Sándor
Született1941. december 2.[1]
Budapest[1]
Elhunyt2004. január 23. (62 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • irodalomkritikus
  • szerkesztő
Iskolái
SablonWikidataSegítség

Borbély Sándor (Budapest, 1941. december 2.Budapest, 2004. január 23.) magyar irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár. A Magyar Írószövetség tagja volt.[2]

Életpályája[szerkesztés]

Gyermekkorát Debrecenben töltötte. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte el. 1959-ben érettségizett a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban. 1959–1964 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar magyar-orosz szakán tanult. 1961-től publikált. 1964–1966 között a KISZ KB politikai munkatársa volt. 1966–1967 között a KISZ Központi Iskola tanáraként dolgozott. 1967–1969 között az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat felelős szerkesztője, 1972–1976 között könyvszerkesztőségének vezetője volt. 1969–1970 között a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója volt. 1970–1972 között a KISZ KB sajtóreferense volt. 1971-ben végzett a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem szakosított tagozatán. 1976–1991 között a Móra Ferenc Könyvkiadó főszerkesztője, 1991–1994 között irodalmi vezetője volt. 1994–1999 között a Lord Könyvkiadó ügyvezető igazgatója volt. 1998-ban PhD-fokozatot szerzett. 1999-től az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola főiskolai tanára volt.[3][2]

Irodalomtörténészként elsősorban XX. századi magyar gyermekirodalommal, szocialista magyar irodalommal, illetve Juhász Gyula, Nagy Lajos és Ady Endre munkásságával foglalkozott Több életrajzi kismonográfiát, népszerű irodalmi életrajzot írt, valamint versantológiákat szerkesztett.

Családja[szerkesztés]

Szülei: Borbély Sándor MÁV-kalauz és Nagy Gizella voltak. 1966-ben házasságot kötött Debreczeni Ágnes középiskolai tanárral. Két lányuk született: Borbála (1969) és Márta (1971).

Művei[szerkesztés]

Szerkesztései[szerkesztés]

  • Universitas’68. Egyetemi és főiskolai hallgatók antológiája (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1968)
  • Katonák – emberek. Antológia (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1969)
  • Universitas’70. Egyetemi és főiskolai hallgatók antológiája (válogatta, szerkesztette, Budapest, 1970)
  • Ifjúsági aktivisták fóruma. KISZ-tankönyv (összeállította Kőhalmi Ferenccel és Vámos Györggyel; Budapest, 1972)
  • Beszélgetés a forradalommal. Versmondók könyve (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1977)
  • Csoda. Magyar költők versei a gyermekekről. Antológia (válogatta, szerkesztette; illusztrálta: Kovács Tamás; Budapest, 1978)
  • Gyermekeink. Versek. Bibliofil kiadás (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1979)
  • 222 új magyar vers. Antológia (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1980)
  • Gulyás Pál: Világító álom. Versek (válogatta, szerkesztette, utószó; illusztrálta: Szabados Árpád; Budapest, 1982)
  • Óda a forradalomhoz. Irodalmi segédkönyv (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1982)
  • Asszonyaink arca. Irodalmi antológia (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1983)
  • Legkedvesebb versem. Egy korosztály antológiája (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1984)
  • Könyvek és könnyek. Juhász Gyula válogatott munkái (válogatta, szerkesztette, utószó; A magyar irodalom gyöngyszemei; Budapest, 1988)
  • Szívem. Szerelmes versek minden égtájról (válogatta, szerkesztette; illusztrálta: Feledy Gyula; Budapest, 1989; 2. átdolgozott kiadás: 1993)
  • Tünemény. Fele mese, fele vers. Antológia fél évszázad magyar gyermekirodalmából. 1940–1990 (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1990)
  • Az Úr érkezése. Klasszikus költőink istenes versei (válogatta, szerkesztette; Budapest, 1991)
  • Kik írtak a gyerekeknek? A gyermek- és ifjúsági irodalom kislexikona A-tól Z-ig (összeállította; Diák kislexikon; Budapest, 1996)
  • Ötven nagyon fontos „gyerekkönyv”. Műismertetések és műelemzések (Budapest, 1996; 2. kiadás: 2000)
  • Huszonöt nagyon fontos novella (Budapest, 1997)
  • Kortárs gyerekkönyvek. Műelemzések és műismertetések (szerkesztette Komáromi Gabriellával; Budapest, 2001)
  • Szeretném ha szeretnének. Ady Endre szerelmei (Szerelmes magyar írók; Budapest, 2004)

Díjai[szerkesztés]

  • KISZ Érdemérem (1972)
  • Ifjúságért Érdemérem (1976)
  • Szocialista Kultúráért (1984)
  • A Művészeti Alap irodalmi díja (1988)
  • Bölöni György-díj (1988)
  • IBBY-díj (1989)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. június 24.)
  2. a b Neves halottaink
  3. Hermann Péter: Ki Kicsoda 2002 CD ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Bényei József: Debreceni irodalmi lexikon. Tóth Könyvkereskedés és Kiadó, Debrecen, 2009.
  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.)
  • Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. 471. o. ISBN 963-14-1604-6
  • A magyar irodalom évkönyve 1988-2008; változó szerk.; Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1989-2009
  • Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1  
  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6805-5