Bolgár Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Gyurika (vitalap | szerkesztései) 2019. november 7., 20:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Bolgár Ferenc
Született1851. január 3.[1]
Máramarossziget
Elhunyt1923. május 23. (72 évesen)[2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • publicista
  • katonatiszt
SírhelyeFarkasréti temető (801-60)
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolgár Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Inámi Bolgár Ferenc (Máramarossziget, 1851. január 3.Budapest, 1923. május 23.) politikus, újságíró, országgyűlési képviselő.

Életpályája

1863-ban került a kassai katonai intézetbe. 1873-ban a bécsi hadmérnöki akadémia elvégzése után hadnaggyá avatták. Péterváradon és Budán szolgált 1877–1880 között, majd főhadnagyként 1881-ben kilépett az állományból. 1881–1884 között Bécsben katonai lapokat szerkesztett. 1884-ben – egy katonai szakcikk miatt – párbaja volt a vasúti ezred parancsnokával, akit lelőtt. 1884–1889 között a Budapester Tagesblatt főmunkatársa, 1889-től tulajdonos-főszerkesztője volt. 1885-ben a Temesvarer Zeitung szerkesztője, valamint a Katonai Lapok alapító-kiadója is volt. 1887–1899 között mérsékelt ellenzéki, 1899–1904 között szabadelvű, 1905–1910 között alkotmánypárti, 1910-től pedig párton kívüli országgyűlési képviselő volt (Kismartoni választókerület, 1887–1918). 1897–1900 között cikkei jelentek meg a Hazánk című folyóiratban. 1905–1906 között a képviselőház első alelnöke volt. 1906–1910 között a második Wekerle-kormány honvédelmi minisztériumi államtitkára volt. 1920-ban megalapította a Rend pártot. 1921–től a Pester Lloydban jelentek meg írásai.

Cikkei megjelentek az Ország-Világban (1888-tól), a Magyar Hírlapban (1891-től), a Budapesti Naplóban (1901-től) és a Politikai Heti Szemlében (1903–1906).

Sírja a Farkasréti temetőben található (801-60).[4]

Művei

  • A párbaj szabályai (Budapest, 1880; 7. átdolgozott kiadás 1907; németül is)
  • A hadsereg kérdése (Budapest, 1886)
  • A két évi katonai szolgálat (Budapest, 1903)

Díjai

Jegyzetek

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára. Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931-1932.
  • Magyar politikai lexikon. Szerkesztette: T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Budapest, Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
  • Vikár Béla-Zboray Miklós-Bethlen Oszkár-Csuday Jenő-Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Bp., Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914.
  • Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1  
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914.
  • A szövetkezett balpárt arcképcsarnoka. Budapest, 1905.
  • Tolnai új világlexikona. Budapest, Tolnai, 1926-1933.
  • Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.