Bodon Ábrahám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bodon Ábrahám
Született1810
Gömörmihályfalva
Elhunyt1871. január 31. (60-61 évesen)
Rimaszombat
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1848. július 5. – 1849. augusztus 13.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1861. április 6. – 1861. augusztus 22.)
SablonWikidataSegítség
Bodon Ábrahám síremléke a gömörmihályfalvai temetőben

Bodon Ábrahám (mihályfalvai) (Mihályfalva, 1810Rimaszombat, 1871. január 31.) földbirtokos, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

Iskoláit Sárospatakon végezte, a jogot a losonci főiskolában hallgatta; eredetileg mérnök akart lenni s késő öreg koráig sokat törte a fejét matematikai problémákon. Az ügyvédi vizsgát 1839-ben tette le a pesti egyetemen és mint az országgyűlési ifjúság tagja vett részt az 1840. pozsonyi országgyűlésen, hol Kossuth Lajossal barátságot kötött és ennek fogsága idején szerkesztette a kéziratban terjesztett Országgyűlési Tudósításokat. 18421847-ig Gömör és Kis-Hont vármegye alügyésze volt. 1848-ban a kövii kerületet képviselte az országgyűlésen; a szabadságharc után mihályfalvai birtokára vonult és gazdálkodott, a vályvölgyei magtár-egyesületet alapította s testvéröccsével, Bodon Antallal szervezte; időközben a nép gyermekei számára tankönyveket írtak és közvetlenül is oktatták a népet. 1861-ben a megyék visszaállítása alkalmával főügyész lett; később az országgyűlésen ismét a kövii kerületnek volt képviselője. 1867-ben Gömör és Kis-Hont megye másodalispánjává választotta. 18541856-ig a vályi református egyházkerület főgondnoka is volt; a magyar orvosok- és természetvizsgálóknak 1867. Rimaszombatban tartott szakülésein (augusztus 16.augusztus 17.) elnökölt és a megyében levő régiségek kutatására serkentő felhívást intézett a közönséghez.

Művei[szerkesztés]

  • A felső vályi reformált egyház története 1550–1860. Sárospatak, 1860.
  • Virgilius költeménye a gazdászatról. (Georgicon.) Ford. Ugyanott, 1867. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1878.)

Mint kiváló jogtudós és a római klasszikusok alapos ismerője, sűrű levelezést folytatott Erdélyi Jánossal, Szentpétery Sámuellel és többekkel. Két levelét közli a Gömör-Kishont (1889. 24. sz.), amelyeket 1866. ápr. 7. és jún. 7. Mihályfalváról Findura Imréhez irt. Sikerült arcképét Plachy Ferenc festette.

Több kéziratos munkája is ismert.

Számos cikket, megye-gyűlési tudósítást és levelet közölt a Pesti Hírlapban (1842–47), melyek a megye történetére nézve rendkívüli becscsel bírnak; az 1839. és 1840. évi Vallásügyi tárgyalásokról írta a Sárospataki Füzetekben (1860–62.) Murány váráról észrevételek jelentek meg tőle a Vasárnapi Ujságban (1866.); a Hunfalvy János által szerkesztett Gömör-Kishont leírása című album történeti részéhez ő szolgáltatta az adatokat.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Pálmány Béla: Az 1848-49. évi népképviselők névtára. = A magyar országgyűlés 1848/49-ben. Szerk. Szabad György. Bp., [1998].
  • Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés történeti almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp., Magyar Országgyűlés, 2002.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8