Bihari Ottó
| Bihari Ottó | |
 | |
| Született | 1921. január 13.[1] Temesvár |
| Elhunyt | 1983. január 4. (61 évesen)[2] Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | jogász |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Debreceni Magyar Királyi Tisza István Tudományegyetem (–1943) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bihari Ottó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bihari Ottó (Temesvár, 1921. január 13. – Pécs, 1983. január 4.)[3] jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező- (1973), majd rendes tagja (1979),[4] állami díjas.
Kutatási területe
- Elsősorban az alkotmányjog művelője volt. A szocialista államszervezet és az államigazgatás elméleti kérdéseivel foglalkozott.
Életpályája
A gimnáziumot a debreceni piaristáknál végezte, majd a debreceni egyetemen szerzett jogi diplomát 1943-ban.[3] 1941-ben belépett az MKP-ba. 1944–45 fordulóján a Mikó Zoltán által vezetett csoport tagjaként részt vett a német megszállás elleni harcokban. Hadifogságba esett, ahonnan 1945-ben tért haza, ezután a közigazgatásban dolgozott Tolna megyében.[3] 1949. augusztus és 1951 között a Közigazgatási Iskola igazgatója volt. 1950 és 1956 között a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd 1956-tól halálig a Pécsi Tudományegyetemen tanított. 1973-tól haláláig a Dunántúli Tudományos Intézet igazgatója volt.[3]
Akadémiai pályafutása
- Az MTA levelező tagja (1973)
- a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1979)
Művei
- Népköztársaságunk alkotmánya (Budapest, 1953)
- Választások Magyarországon régen és most (Budapest, 1953; német, román és szerb nyelven is)
- A pusztaszabolcsi tanács munkája (Beér Jánossal, 1954)
- Mi a jelentősége új tanácstörvényünknek? (Budapest, 1954)
- A tanácsok bizottságai (1958)
- Az államhatalmi és államigazgatási szervek hatáskörének problémái (Budapest, 1959)
- A tanácstörvény (Szamel Lajossal, 1961)
- Az államhatalmi-képviseleti szervek elmélete (1963)[3]
- Összehasonlító államjog (egyetemi tankönyv, 1967)[3]
- A szocialista államszervezet alkotmányos modelljei (1969)[3]
- Socialist Representative Institutions (Budapest, 1970)
- Államjog. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1974; 2. kiadás: 1977)
- Korszerű tendenciák az államhatalom gyakorlásában (1983)[3]
- Államjog. Alkotmányjog. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1984; 2. kiadás: 1987)
Díjai, elismerései
- Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)
- A Magyar Népköztársaság Állami Díja II. fokozat (1975) – Oktató-nevelő munkájáért, tudományos és tudományszervezési tevékenységéért, közéleti munkásságáért.[3]
Emlékezete
- Emlékére kutatói ösztöndíjat hoztak létre a pécsi egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.
- Nevét viseli a Bihari Ottó Szakkollégium.
- Emlékkönyv Bihari Ottó egyetemi tanár születésének 80. évfordulójára; szerk. Petrétei József; PTE ÁJK–MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet, Pécs, 2001 (Studia iuridica auctoritate Universitatis Pécs publicata), ISBN 963-641-839-X
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01788.htm, Bihari Ottó, 2017. október 9.
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b c d e f g h i Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 107. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ Bihari Ottó (1921–1983). www.rkk.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 27.)
Források
- Közgazdász. MKKE lapja. 1955. 3. sz. Bihari Ottó elvtársat a tanácstörvény előkészítésében végzett kiváló munkájáért a Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntették ki.
- Közgazdasági- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete. Korábbi igazgatók. Bihari Ottó.
- Magyar nagylexikon III. (Bah–Bij). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1994. 831. o. ISBN 963-05-6821-7
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
