Bezerédj Zoltán

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem tévesztendő össze a következővel: Bezerédi Zoltán.
Bezerédj Zoltán
Született1922. május 6.[1][2]
Marcali[2]
Elhunyt2008. november (86 évesen)[1][2]
Köln[2]
Állampolgársága
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1944)
Sablon • Wikidata • Segítség

Bezerédj Zoltán (álnevei: Somogyi B. Zoltán; Alexander Donau) (Marcali, 1922. május 6. – Köln, 2008. november)[3] magyar újságíró, író.

Életpályája[szerkesztés]

1944-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen;[3] államtudományi doktori diplomát kapott. 1944-ben Baranya vármegye tanfelügyelői hivatalának tanügyi fogalmazógyakornoka volt, de politikai magatartása miatt letartóztatták a nyilasok. 1945-ben az orosz megszálló hatóságok is letartóztatták. 1946–1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanügyi segédfogalmazója, valamint a sajtóosztály helyettes vezetője volt. 1949-ben, Budapesten tanítói oklevelet szerzett. 1949–1956 között egy budapesti (óbudai) általános iskola oktatója volt. 1952-ben magyar–történelem szakos általános iskolai tanári oklevelet kapott. Az 1956-os forradalom leverése után nyugatra menekült; 1957–1959 között Párizsban élt.[3] 1957–1958 között a Magyar Szabadságharcos Szövetség párizsi csoportjának elnöke volt.[3] 1959-ben áttelepült az NSZK-ba.[3] 1959–1963 között az NSZK külügyminisztériumának külső munkatársa, egyúttal a kölni Szovjetológiai Intézet, az Európa Unió és a Kölni Egyetem Szociológiai Intézete tudományos munkatársa volt. 1961-ben a saarbrückeni Europäische Studien-t is elvégezte.[3] 1963–1973 között a Deutschlandfunk magyar osztályának fordítója, bemondója és szerkesztője, 1973–1989 között állandó külső munkatársa volt.[3] 1968–1977 között a német Exil PEN Club tagja volt.[3] 1973-tól a Freier Deutscher Autorenverband tagja volt.[3] 1992-ben a Bezerédj Alapítvány alapító elnöke volt.[3]

Munkássága[szerkesztés]

Íróként szatírikus elbeszéléseket és történelmi regényeket írt. Történészként, szociológusként az 1956-os forradalom utóéletét, németországi hatását vizsgálta.

Felmenői – többek között Bezerédj Amália (1804–1837) és Bezerédj István (1796–1856) – emlékére 1992-ben megalapította a Bezerédj Alapítványt, amely minden évben a kultúra és a tudomány területén kimagasló értékeket felmutató fiatal művészeknek és tudósoknak ad ösztöndíjakat (1993-tól, minden évben október 23-án adják át).

Művei[szerkesztés]

  • A jövő útja (Szintétizmus)[4] (Budapest, 1942)
  • Arccal az osztály felé. Egy tanár jegyzetei (szatírák, München, 1960; új kiadás: Budapest, 1992; Budapest–Sopron, 1997)
  • Probleme der weltanschaulichen Erziehung in Ungarn nach dem Volksaufstand von 1956 (Köln, 1962)
  • Magyarország a német sajtó tükrében (álnéven; München, 1963)
  • Zehn Jahre danach. Die Ost–West Auseinandersetzung geht weiter. Reden und Schiften. 1957–1966. (Köln, 1966)
  • Ho-Ho-Ho-Tschi-Minh! Sieg Heil! Es Lebe Die Provokation (szatírikus elbeszélés; Köln, 1968)
  • Vorwärts Genossen, zum Endsieg. Az Arccal az osztály felé című műve német nyelvű átdolgozott kiadása (Köln, 1975)
  • Die unmöglichen Weiber (szatíra, München, 1976)
  • Ich proklamiere 1977 zum Jahr des Mannes oder die unmöglichen Wiber. Ill. Petri, Ladislaus (München, 1976)
  • Der Junge aus dem Osten (álnéven; Frankfurt am Main, 1983)
  • Die Deutschen im Psychokrieg Ost-West (Köln, 1985)
  • Aphorismen-ABC. Silberne Sprüche, Gedankensplitter, Wortspiele (Frankfurt am Main, 1991)
  • Hősök a vérpadon. Történelmi kisregény a kuruckorból (Budapest–Sopron, 1997)
  • Eszmék és történelem. Századvégi visszapillantás (Budapest–Sopron, 1998)
  • Elmúlt. Pillanatfelvételek a XX. századból (Sopron, 2000)
  • Egy diák naplója (Budapest, 2003)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  2. ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. február 26.)
  3. ↑ a b c d e f g h i j Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  4. ↑ Balanyi György (1942). „BEZERÉDI BEZERÉDJ ZOLTÁN: A JÖVŐ ÚTJA (Szintetizmus.) Budapest, 1942. 143 l.”. Katolikus Szemle (9).  

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.)
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
  • Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. Köln-Detroit-Wien, Amerikai Magyar Kiadó, 1966.
  • Révai új lexikona II. (Bak–Bia). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-540-7  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bezerédj_Zoltán&oldid=26632619”