Berno apát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berno von Reichenau

Berno apát (németül: Berno von Reichenau, 970-980 körül – Reichenau, 1048. június 7.) a reichenaui kolostor apátja 1008-tól 1048-ban bekövetkezett haláláig. Levelezése fontos forrásanyaga a XI. századi magyar történelemnek.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berno származásáról semmi biztosat nem tudunk és születési ideje sem ismert pontosan.[1] II. Henrik német-római császár nevezte ki a reichenaui kolostor apátjának 1008-ban.[1] Kiterjedt levelezést folytatott a kor vezető személyiségeivel, többek között II. Henrikkel, majd utódával III. Henrikkel, illetve I. István és Péter magyar királyokkal[2], Adalbolddal Ultrecht püspökével.[3] 1020-ban, 7 éves korában került Reichenauba, a Berno által vezetett kolostorba, Reichenaui Hermann, aki Berno egyik leghíresebb tanítványa lett.[4] 1044-45-ben Berno addig elkészült irodalmi műveit, beleértve a levelezését is, III. Henrik gondjaira bízta.[1]

Berno apát I. István királyt a szent egyház tagjának nevezte, és a jeruzsálemi zarándokok iránt viseltetett emberségét, bőkezűségét és szelídségét emelte ki. István és felesége, Gizella lelki üdvéért ünnepi miséket tartott, és mindkettőjük nevét az Élet Könyvébe feljegyeztette.[5]

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A levelezés eredeti példánya – beleértve Bernónak Istvánhoz intézett leveleit – ugyan nem maradt fenn, de töredékei fennmaradtak másolatban.[1] Ezek a levelek Péter és Aba Sámuel uralkodásának, illetve a köztük kitört trónviszálynak a legfontosabb forrásai.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az államalapítás korának írott forrásai, Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, (1999) ISBN 963-482-393-9
  • Roland Rappmann, Alfons Zettler: Die Reichenauer Mönchsgemeinschaft und ihr Totengedenken im frühen Mittelalter. - Sigmaringen : Thorbecke, (1998) ISBN 3-7995-7355-0

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Az államalapítás korának írott forrásai, 145. o.
  2. Az államalapítás korának írott forrásai, 148. o.
  3. Az államalapítás korának írott forrásai, 120. o.
  4. Lásd: Diós István: A szentek élete II.
  5. Lásd: Kristó Gyula: Szent István király