Ugrás a tartalomhoz

Beremendi Cementgyár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 12akd (vitalap | szerkesztései) 2021. április 16., 11:10-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Beremendi Cementgyár
A Beremendi Cementgyár 1973-ban
A Beremendi Cementgyár 1973-ban
Típuscég
Alapítva1909
SzékhelyBeremend
Irányítószám7827
Beremendi Cementgyár (Magyarország)
Beremendi Cementgyár
Beremendi Cementgyár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 48′ 40″, k. h. 18° 24′ 00″45.811194°N 18.400000°EKoordináták: é. sz. 45° 48′ 40″, k. h. 18° 24′ 00″45.811194°N 18.400000°E
A Beremendi Cementgyár weboldala
SablonWikidataSegítség

A Beremendi Cementgyár egy működő cementgyár közel Magyarország legdélebbi pontjához, a Siklósi járásban. A 220 főt foglalkoztató, évente egymillió tonna cementet termelő gyár Nagyharsány és Beremend mellett bányászati tevékenységet is folytat.[1] A gyárban 2009 közepén fejeződtek be a fejlesztési munkák, melyek révén a gyár hatékonyabban és környezetbarát technológiával működhet.[2]

Története

Beremenden 1909 óta folyik cementgyártás. A jelenlegi gyárat az 1960-as évek végén kezdték építeni, és 1972 óta működik.[3] A teljes magyar cementipar, valamint az ágazathoz tartozó szolgáltatói szektor és infrastruktúra jelentős része a privatizáció után két külföldi cég tulajdonába került (a svájci Holderbank és a német Heidelberger Zement AG). A rendszerváltás után még öt cementgyár üzemelt hazánkban. A lábatlani és a hejőcsabai a svájciaké, a beremendi és a Dunai Cement- és Mészmű (DCM) váci üzeme a németeké lett. Az utóbbi kettő Duna-Dráva Cement Kft. néven egyesült.[4]

2007-től két éven át rekonstrukciót tartottak a gyárban. Tizenötmilliárd forintba került a korábban működő két kemencébe helyére egy nagyobb teljesítményű, de kisebb energiafogyasztású kemence építése, melyhez új hőcserélő torony is készült. Sikerült a vasbeton tornyot a régi, még működő kemencék szomszédságában felhúzni. A fejlesztés környezetvédelmi szempontból sem volt elhanyagolható. Ezentúl a korábban használt fosszilis energiahordozók mellett alternatív tüzelőanyagokat, például gumigranulátumot és biomasszát is hasznosíthat a gyár. Ezek több szempontból előnyösek a cementalapanyag, a klinker gyártása során.[5]

Jegyzetek

  1. www.beremend.hu
  2. www.heidelgergcement.com A Beremendi Gyár modernizációja: a kivitelezői szerződés aláírása, Sajtóközlemény, 2006. december 12.. [2009. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 24.)
  3. www.sikloskisterseg.hu. [2013. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 19.)
  4. Bebetonozott érdekek a magyar cementiparban – Magyar Nemzet Online, 2001. július 4. (Olvasva: 2009.08.23.)
  5. Tisztul a levegő Beremenden Archiválva 2009. május 20-i dátummal a Wayback Machine-ben – Vállalkozóinegyed.hu, 2009. május 19. (Olvasva: 2009.08.23.)

Források