Behamberg
| Behamberg | |||
 | |||
| A Szt. Márton-plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Amstetteni járás | ||
| Irányítószám | 4441 | ||
| Körzethívószám | 07252 | ||
| Forgalmi rendszám | AM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3387 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 524 m | ||
| Terület | 20,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 02′ 06″, k. h. 14° 29′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 06″, k. h. 14° 29′ 50″ | |||
| Behamberg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Behamberg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Behamberg osztrák község Alsó-Ausztria Amstetteni járásában. 2023 januárjában 3479 lakosa volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Behamberg a tartomány Mostviertel régiójában fekszik az Enns folyótól kissé keletre. Területének 16%-a erdő, 70,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz 3 katasztrális község tartozik: Badhof (340 lakos 2023-ban), Penz (2013), Ramingdorf (411) és Wanzenöd (715).
A környező önkormányzatok: északkeletre Haidershofen, délkeletre Sankt Peter in der Au, délre Sankt Ulrich bei Steyr, nyugatra Steyr (utóbbi kettő Felső-Ausztriában).
Története[szerkesztés]
Behamberget 1082-ben említik először. 1254 körül II. Ottokár király Ausztriát Alsó- és Felső-Ausztriára osztotta; Behamberg az utóbbihoz került. 1490-ben viszont, Mátyás magyar király az általa megszállva tartott Alsó-Ausztriához csatolta.
Behamberg területén két vár is állt: az első a bambergi püspökségé volt és 1800 körül teljesen romba dőlt. A másik nemesi családok birtoka volt, míg 1567-ben meg nem vásárolta a dúsgazdag vaskereskedő, Wolf Händl. Az épület a 17. század elején nyerte el mai külsejét. A napóleoni háborúk során a falut háromszor is megszállták a franciák; ezek során a templomot is kifosztották.
Behamberg még 1836-ban is csak egy nagyon kis falu volt, mindössze kilenc ház állt a templom körül. A mai önkormányzathoz tartozó többi települése is hasonló méretekkel rendelkezett; Ramingdorf volt a legnagyobb a maga 19 házával.
1850-ben megalakult a községi önkormányzat. 1868-ban a Rudolf-vonal kiépítésével Ramingdorf vasúti megállót kapott. Az 1938-as Anschlusst követő közigazgatási reform során Münichholz és Hinterberg falvakat Steyrhez csatolták. A steyri fegyvergyárak közelsége miatt a második világháborúban Behamberget is többször bombázták. A háború után a megszálló szovjetek katonai bázist létesítettek a községben, mert itt, az Enns mentén húzódott a szovjet és amerikai megszállási zónák határa.
Lakosság[szerkesztés]
A behambergi önkormányzat területén 2023 januárjában 3479 fő élt. A lakosságszám 1910 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 95,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 2,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,3% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 90,9%-a római katolikusnak, 1,2% evangélikusnak, 1,5% mohamedánnak, 5,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 3 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németeken kívül (96,6%) a horvátok alkották 1%-kal.
A népesség változása:
| 2017 | 3 328
|
| 2018 | 3 387
|
Látnivalók[szerkesztés]
- a ramingdorfi kastély
- a Szt. Márton-plébániatemplom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bevölkerung zu Jahresbeginn nach Gemeinden seit 2002 (német nyelven). Osztrák Statisztikai Hivatal, 2023
Források[szerkesztés]
- A település honlapja
- Behamberg Gedächtnis des Landes
- 30506 – Behamberg Statistik Austria
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Behamberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
