Bartha család

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A „Bartha család” lehetséges további jelentéseiről lásd: Bartha család (egyértelműsítő lap).

A nemespanni Bartha család Nyitra vármegyei és Verebélyi széki nemes család.[1] Nevük a Bertalan egyik formájából (Bartalom/ Bartalan) származhat.[2]

Állítólag már 1636-ban Nemespannon éltek, de birtokukat elzálogosították.[3] Egyetlen fennmaradt nemesség megerősítésük 1686-ból ismert,[4] amikor I. Lipót címeres nemeslevelet adott Bartha Mihálynak, aki valószínűleg egyházi személy lehetett,[5] és testvéreinek Jánosnak, Ádámnak és Istvánnak, utóbbi fiainak Ferencnek és Pálnak, illetve Mihály sógórainak Csarada Mihálynak és Nigriny Jánosnak. Nyitra vármegye ezt 1687-ben hirdette ki.[6] 1699-ben Hamar alias Bartha János és Bartha Kristóf kaptak adományt az érsektől Kiscétényben.[7]

Előnevük Nemespannról származik, ahol a család leszármazottai a továbbiakban éltek. 1754/1755-ben többeket itt igazoltak, miután felmutatták az armálist és bizonyították származásukat. Nyitra vármegyéből Bars-, Hajdu-, Esztergom- (1717[8]), Csongrád- (1786-tól Hódmezőváráshelyen, 1803-ban hirdették ki nemességüket),[9] Csanád vármegyébe (reformátusok) és Torna vármegyébe[10] származtak. Nyitra vármegye 1798-ban, 1833-ban és 1834-ben, ezen kívül Bars vármegye 1800-ban adtak a számukra nemesi bizonyságleveleket. Ezek alapján Csanád vármegye 1833-ban és 1834-ben igazolta a család ott élő tagjainak kétségtelen nemességét. A család egyik ága 1783-ban az Abaúj vármegyei Almáson lakott.

Címerük kék mezőben, zöld halmon páncélos kar török fejet átszúró szablyát tart, alulról balharánt nyíllal átlőve. Balról csökkenő félhold, jobbról hatágú arany csillag. Sisakdíszben növekvőn. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.

Leszármazásukat és címerüket Szluha Márton és Siebmacher közölte.

Neves családtagok[szerkesztés]

  • Bartha Mihály esküdt pecsétje 1740-ből
    Bartha Mihály esküdt pecsétje 1740-ből
  • Bartha Mihály (1637 körül-1703) esztergomi kanonok, barsi főesperes, zebegényi apát, nagytapolcsányi, majd nyitrakorosi plébános.
  • Bartha Mihály, 1726-ban és 1740-ben a Verebélyi szék esküdtje.
  • Bartha Mihály, 1806-ban Hódmezővásárhely városának esküdtje.
  • Bartha Sándor (1815-1900) 1847—1848-ban ügyvéd, 1848-ban vármegyei alpénztárnok, 1853-1856 között hódmezővásárhelyi polgármester.,[11] egyházi és iskolai alapítványt tett.[12]
  • nemespani Barta András (Endre) (Tapsony, 1819. szeptember 21. - Esztergom, 1888. április 12.) honvédtiszt, levéltáros. András uradalmi tiszttartó és Srajner Jozefa fia. Az esztergomi bencés gimnáziumban tanult 1829-1831 között. 1834-től közvitéz, 1847-től alhadnagy, 1848. július 16-tól hadnagy a 19. Schwarzenberg gyalogezredben. Felesége 1849-től szentkirályszabadjai Rosos Laura (meghalt 1882). 1848 nyarán ezrede 3. zászlóaljával részt vett a délvidéki harcokban. Szeptember 24-től (okt. 1.) főhadnagy a 19. (Lőcsén alakult) honvédzászlóaljban. December 3-tól (dec. 1) százados. Alakulatával csatlakozott a császári Schlik-hadtest ellen küzdő felső-tiszai hadtesthez. A téli és a tavaszi hadjárat idején az említett (I.) hadtest kötelékében szolgált. Zászlóaljának 4 századával májusban és júniusban Budapest helyőrségét képezte, majd július elején bevonult a Duna-Tisza közén alakult Közép-Tiszai hadsereghez. Július 1-től őrnagy, alakulatának parancsnoka a dévai fegyverletételig (augusztus 18.). 1850. január 30-án Aradon golyó általi halálra ítélték, melyet február 15-én tizenkét év várfogságra változtattak. 1852. június közepén kegyelmet kapott (Josefstadtból szabadult). 1861-től Esztergom megye főlevéltárnoka, 1867-től haláláig a megye főszámvevője. Az Esztergom megyei Honvédegylet tagja volt.[13]
  • nemespáni dr. Barta Béla (Tapsony, 1819-1891[14]) budapesti királyi táblai tanácselnök. Tanulmányai befejezésével ügyvéd lett, majd számos éven át gróf Eszterházy József uradalmainak igazgatója és jogtanácsosa volt. 1859-ben a Pozsonyi Jogakadémia tanárának nevezték ki, ahol később igazgatótanár is lett. Innen 1869-ben a budapesti királyi tábla bírájává nevezték ki, ahol 1881-ig működött. Ekkor ismét a királyi táblára került, mint tanácselnök. Jogtudor, bölcsészettudor és a kánonjogi doktor volt. Jog- és bölcsészettudorrá való avatásának 50 éves jubileuma alkalmából díszoklevéllel tüntették ki.[15]
  • id. nemes-pani Barta Adolf (1823-1894) esztergomi ügyvéd.[16] 1848-ban vármegyei esküdtként Komáromban volt az esztergomi nemzetőrökkel.[17]
  • Bartha Tivadar (?-1933) gyógyszerész, Erzsébetfalva községi főbírója a 20. század elején.,[18] képviselő-testületének tagja, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. Felesége Haudinger Katinka.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ 1599-ben Barsbaracskán említi kárát Bartha András (Matunák Mihály 1905: Az 1599 évi barsvármegyei tatárjárás.Történelmi Tár VI, 598.)
  2. ↑ Kázmér Miklós 1993, 99-100.
  3. ↑ Szeremlei 1913, 964 állítólag ekkor Lévára (Hellenbachnál ispán), Esztergomba és Szegedre származtak el.
  4. ↑ A Bábon élő Bartha János, Mihály és Pál nemességét 1725-ben igazolták a II. Rudolf által 1580-ban Bartha Albertnek adott armális alapján.
  5. ↑ FLE, Capsa 68, fasc. 9, No. 3-6; Lib. 28 1701, fol. 21; Liber Cantoralis, 146; Némethy 1894, 139, 196, 484; Kollányi 1900, 304-305.
  6. ↑ A 39 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Acta generalia - 1811 - No. 8247; C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Esztergom megye - Definitio investigationis - C - 8; C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Esztergom megye - Investigatio nobilium - C - 13; C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Torna megye - Investigatio nobilium - B - 5; C 57 - Helytartótanácsi Levéltár - Departamentum nobilitare - megye - 1825 - F. 30; O 18 - Kúriai Levéltár - Processus tabulares - 4 - 322; Másolatban A 88; Esztergomi főkáptalani levéltár Prot. 32, 56; Turul 1887/4, 202.
  7. ↑ PLE, Prot. L Kollonich, pag. 146-148.
  8. ↑ Kihirdetik a Köbölkúton lakó páni (de Pan) Bartha Pál fia Mihály fiainak, Pálnak, Istvánnak és Jánosnak a nemesi származásáról szóló bizonyságlevelét, mely által a kétségtelen nemesek sorába iktatják őket (Esztergom vármegye jegyzőkönyvei 1717. 2. 25., p. 223 No. 428/475; Kántor Klára 2003: Esztergom vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái III. 1710-1723. Esztergom, 98).
  9. ↑ Szeremlei 1913, 964.
  10. ↑ C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Torna megye - Investigatio nobilium - B - 5; C 30 - Helytartótanácsi Levéltár - Acta nobilium - Torna megye - Investigatio nobilium - C - 12.
  11. ↑ nlvk.hu
  12. ↑ Szeremlei 1913, 964.
  13. ↑ Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara - Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban.
  14. ↑ gyászjelentése; A Jog 1891/52, 398.
  15. ↑ 1891 Nemzet X/350, 2. (december 21.); 1892 Szent István Társulat naptára 1893-ik évre. Budapest, 94.
  16. ↑ Esztergom és Vidéke 1894/92, 3 (1894. november 18.)
  17. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Esztergom vármegye, Általános fegyverkezés.
  18. ↑ Bagdy István 1936: Pestszenterzsébet város története. In: Ladányi Miksa (szerk.): Pestszenterzsébet, Kispest és környéke. Magyar városok monográfiája 18. Budapest, 62.

Irodalom[szerkesztés]

  • Szluha Márton 2003: Nyitra vármegye nemes családjai. Budapest, 93.
  • Kempelen Béla: Magyar nemes családok I, 449-450.
  • Romhányi János 1913: Nemességigazolás Nyitra vármegyében 1754-55-ben. Levéltárosok Lapja 1913, 43.
  • Szeremlei Samu 1913: Hód-Mező-Vásárhely története 5. A közmivelődés története 1526-1848 II. Hódmezővásárhely.
  • Rexa Dezső 1909: A törvényhatósági levéltárak címeres levelei. Budapest, 8.
  • Csoma József 1897: Abaúj-Torna vármegye nemes családjai. Kassa, 84.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bartha_család&oldid=25863653”