Balássy Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balássy Ferenc
Született1821. december 9.[1]
Betlenfalva
Elhunyt1896. október 4. (74 évesen)[2]
Maklár
Foglalkozása
  • történész
  • egyháztörténész
A Wikimédia Commons tartalmaz Balássy Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Balássy Ferenc (néhol Balázsy; Betlenfalva, 1821. december 9.Maklár, 1896. október 4.) történész, római katolikus lelkész, egyháztörténész; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1872).

Pályája[szerkesztés]

Szülei korán meghaltak, ezért Balássy Pál tiszapüspöki plébános neveltette. A gimnáziumot Székelyudvarhelyen kezdte, a harmadik osztályt Szolnokon, a negyediket Gyöngyösön, az ötödiket és a hatodikat Budán végezte. 1839-ben felveték az egri növendék papok közé; Egerben 1840–1841-ben végezte a bölcseletet, 1842–1845-ben a teológiát. Miután 1845-ben áldozópappá szentelték, Dorogházára nevezték ki káplánnak, egy évvel később Tiszapüspökire rendelték nagybátyja mellé, ahol 1849-ig volt káplán. Ezután közel kilenc évig Törökszentmiklóson volt káplán, onnan 1858-ban Gyöngyösre került, a következő évben Bánhorvátonban önálló lelkész lett. 1862-től Felnémetre, 1870-ben Törökszentmiklósra helyezték plébánosnak, egyúttal megválasztották kerületi esperesnek. 1881 végén Maklárra rendelték, ahol egri kerületi esperessé, majd címzetes kanonokká nevezték ki.

A Magyar Tudományos Akadémia 1872-ben választotta levelező tagjává. A Magyar Történész Társulatnak megalakulásától (1867) kezdve, a Kemény Zsigmond Szépirodalmi Társulatnak 1877-től volt tagja. A magyar történelem tanulmányozására Bánhorváton tartózkodása idején Kazinczy Gábor buzdította, későbbi működésében pedig Ipolyi Arnold akkori egri kanonok segítette.

Művei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]