Bakody Tivadar
| Bakody József | |
 | |
| Született | Bakody Tivadar József 1825. május 4. Győr |
| Elhunyt | 1911. március 29. (85 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | két gyermek: Bakody József |
| Szülei | Bakody József |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bakody József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bakody Tivadar József (Győr, 1825. május 4. – Budapest, 1911. március 29.) magyar orvos, pedagógus, egyetemi tanár.
Családja
Apja Bakody József (1791–1845) orvos. Két gyermeke született: Bakody Amanda, akinek második férje Csiky Gergely (1842–1891) író, az MTA tagja volt. Fia Bakody Árpád (1858–1887) orvos.
Élete
A Budapesti Egyetemen bölcseletet tanult, majd a Lipcsei Egyetemen bölcsészeti és jogi tanulmányokat folytatott 1845 és 1848, külföldi tanulmányútja után kiadott egy 98 német nyelvű költeményt tartalmazó kötetet 1846-ban. 1846-47-ben Petőfivel jó barátságba keveredett, aki egyik versét kifejezetten jónak tartotta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Görgei Artúr főhadiszállásán honvéd kapitány volt. Orvosi tanulmányait csak 1850-ben kezdte meg és 1854-ben fejezte be a Bécsi Egyetemen. Külföldi egyetemeken folytatott tanulmányútja után Lembergben telepedett le, ahol a Lembergi Egyetemen 1860-ban a természet-gyógytan magántanárává képesítették, és ott saját költségén svéd gyógytorna-csarnokot építtetett. Atyjához híven a homeopátia irányát követte. 1861-ben visszatért Magyarországra. 1873-1905 között a hasonszenvészet rendkívüli tanára a Budapesti egyetem orvosi karán; a Bethesda és az 1798. május 28-án megnyitott budapesti Szent Rókus kórház főorvosa. Semmelweis Ignác tanainak propagátora volt. Sokat tett az elhanyagolt testgyakorlás felkarolása érdekében. 1863-ban kezdeményezte az első magyarországi nyilvános tornacsarnok létrehozatalát, 1865-ben pedig kezdeményezte a Pesti Torna Egylet megalapítását. Az Egyesség a hazában szabadkőműves páholy főmestere, később a nagypáholy főfelügyelője volt. 1873–1875 között szerkesztette a Hasonszenvi Lapokat.
Művei
- Traumbilder. Gedichte. Pesth, 1846.
- Lilien und Rosen. Gedichte. 2. Aufl. Wien. 1854.
- Országos testgyakorlat. Pest, 1861. (Különnyomat az Orvosi Hetilapból)
- A tüdőhólyagcsák hámja feletti vita. U. ott, 1865.
- A hasonszenvészet jogigényei a tudomány és emberiség érdekében. U. ott, 1868.
- Die Katarrhalische Pneumonie vom pathol.-histol. Standpunkte. Bpest, 1873.
- A hurutos tüdőlob kór-szövettanilag tekintve. U. ott, 1874.
- Emlékbeszéd dr. Almási Pál fölött. U. ott, 1876. (Ism. Kelet Népe 1876. 34. 35. sz.)
- Eine psychologisch-philosophische Reflexion. U. ott, 1876.
- A hasonszenvi iskola természettudományi módszere. U. ott, 1877.
- Zur Verständigung noch einmal: Noumenorum non datur scientia. Leipzig, 1877.
- Retorsion. Berlin. 1882.
- Zur Reform der medicinischen Therapie. U. ott. 1882.
- Hahnemann redivivus. Leipzig, 1883.
- A Karyomitosis és a biologikus orvosszeri gyógytan alapelve Bpest, 1884. (Ugyanez németül. Berlin, 1884.)
- Az orvosszeres tüneti antipyresis birálata. U. ott, 1884. (Különnyomat a Gyógyászatból. Ugyanez németül a Pester Med. Chirurg. Presseből 1885.)
A Hasonszenvi Lapoknak 1866-tól főmunkatársa és 1873 márciustól 1874 végéig szerkesztője volt.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Kozák Péter: Bakody Tivadar József. Névpont, 2013. (Hozzáférés: 2018. május 21.)
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005.
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Egy eddig ismeretlen emberi kapcsolat , epa.oszk.hu
