Ausztrál bikacápa
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Akváriumi példány
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Heterodontus portusjacksoni (Meyer, 1793) | ||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ausztrál bikacápa témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrál bikacápa témájú médiaállományokat és Ausztrál bikacápa témájú kategóriát. |
Az ausztrál bikacápa (Heterodontus portusjacksoni) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának bikafejűcápa-alakúak (Heterodontiformes) rendjébe, ezen belül a bikafejűcápa-félék (Heterodontidae) családjába tartozó faj.
Nemének a típusfaja.
Előfordulása
Az ausztrál bikacápa előfordulási területe az Indiai-óceán déli fele, valamint a Csendes-óceán délnyugati része Ausztrália és Új-Zéland között. A Dél-afrikai Köztársasághoz közeli állományát, korábban külön fajként kezelték, Heterodontus bona-spei név alatt.
Megjelenése
Az átlagos hossza 137 centiméter, de elérheti a 165 centimétert is. Azonban 80-95 centiméteresen már felnőttnek számít. A hátúszóján 2 darab tüske található. A sötét árnyalatú testén, több fekete, rendezetlen sáv húzódik.
Életmódja
Mérsékelt övi vagy szubtrópusi porcoshal-faj, amely akár 275 méteres mélységig is leúszik. A kontinentális self lakója. A tengerfenék közelében tölti életét. Ha rajokat alkot, azok mindig azonosneműek és korúak. Fenéklakó gerinctelenekkel, főleg tüskésbőrűekkel táplálkozik. Éjszaka vadászik, nappal sziklarepedésekbe rejtőzködik. Évente vándorutakat tesz a táplálkozási és szaporodási területek között.
Szaporodása
Mint minden cápa, az ausztrál bikacápa is belső megtermékenyítés által szaporodik. A tojástokot rakó cápák egyike. A nőstény méretétől és állapotától függően 10-16 tojástokot rakhat. A tojástokon csavarszerű kinövések vannak, melyek segítségével megkapaszkodnak a sziklarésekbe. A nőstény 1-5 méteres mélységbe tojik, a szabad természetben augusztus-szeptember között. Fogságban 8-17 naponként 2-2 tojástokot rak. A kikeléshez 9-12 hónap kell, hogy elteljen. A kis cápák beúsznak az öblökbe és folyótorkolatokba.
Felhasználása
Habár ehető faj, az ausztrál bikacápának az efféle halászata, csak kismértékű. Annál többet fognak be belőle a városi akváriumok számára. Amikor járnak vele vigyázni kell, mivel tüskéi és a harapása is fájdalmas, viszont nem életveszélyes.
Képek
-
-
-
-
A fogazatának egy része -
A tojástokja
Források
- Heterodontus portusjacksoni (Meyer, 1793) FishBase
- Compagno, L.J.V., 1984. FAO Species Catalogue. Vol. 4. Sharks of the world. An annotated and illustrated catalogue of shark species known to date. Part 1 - Hexanchiformes to Lamniformes. FAO Fish. Synop. 125(4/1):1-249. Rome, FAO.
- Byrnes, E.E. & Brown, C. 2016. Individual personality differences in Port Jackson sharks Heterodontus portusjacksoni. Journal of Fish Biology, Version of Record online: 26 MAY 2016. doi: 10.1111/jfb.12993 reference page
- Meyer, F.A.A. 1793. Systematisch-summarische Uebersicht der neuesten zoologischen Entdeckungen in Neuholland und Afrika. Dykische Buchhandlung, Leipzig. 1-178 + 6 unnum. index. reference page
- Írat az állat igazi magyar nevéről
