Aszklépiosz botja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aszklépiosz botja

Aszklépiosz botja ókori görög szimbólum, amely a csillagászattal, a betegségekből való felgyógyulással és az orvoslással áll kapcsolatban. Ez egy rúd, amely köré kígyó tekeredik. Aszklépiosz a gyógyítás istene az ókori görög mitológiában. Apollón és Korónisz nimfa fia, akit Kheirón, a kentaur nevelt és tanított a gyógyításra. Alakja megjelenik a Ophiuchus, azaz a Kígyótartó csillagképben.

Szimbolikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aszklépiosz botja a gyógyítás művészetét szimbolizálja: a kígyó, amely képes levedleni a bőrét a megújulás, az újjászületés és termékenység kifejezője, míg a bot, a hatalom és a gyógyítás istenének megtestesítője. A bot köré tekeredő kígyó fajtáját tekintve erdei sikló, (Elaphe longissima), vagy más néven Aszklépioszi kígyó, Balkán-félszigeten és Kis-Ázsiában honos, de megtalálható Közép-Európa ásványvízforrásai körül is, és kétségtelenül a rómaiak honosították meg gyógyító tulajdonsága miatt.

Néhány tudós feltételezése szerint a szimbólum valaha egy rúd köré tekeredő fonalférget ábrázolt. A fonalféreg (Dracunculus medinensis) típusú élősködők mindennaposak voltak az antik időkben, és eltávolításuk egyik módja, hogy a féreg bőr alól kibukkanó részét kis botra helyezik, majd lassan rátekerve kihúzták. Az orvosok lehet, hogy a gyógyítási módszer ismertetésére készítették a pálcára tekert féreg ábrát.

A görög mitológia úgy meséli el a szimbólum eredetét, hogy miközben Aszklépiosz a gyógyítás művészetét tanulta Kheiróntól, az magyarázat közben felemelt egy botot, amelyre egy kígyó volt rátekeredve. Aszklépiosz sebészként dolgozott az Argó nevű hajón, az orvoslás oly avatott mestere volt, hogy pácienseit még halálból is visszahozta. Ezért a görög mitológia szerint az istenek megbüntették és az égboltra helyezték, az Ophiuchus csillagkép formájában.

A mítoszok szerint Aszklépiosz ereiben Medúsza vére folyt. A Medúsza bal oldalából származó vér a monda szerint halálos méreg volt, míg a jobb oldalából származó vér gyógyító hatással bírt. A korai keresztény hittudományban, a Kígyótartó csillagképet a máltai viperát tartó Pál apostollal társították.

Az asztrológia egyes ágaiban létezik az állatöv tizenharmadik jele, az Ophiuchus, vagy más néven Ophiuchus Serpentarius (a „kígyótartó”) csillagkép. Ez a csillagkép a Nyilas és a Mérleg között található a csillagászati térképeken.

A héber teológiában is megjelenik ugyanez a szimbólum, a Nehustan, ahogyan azt a Bibliában Mózes 4., Számok könyvének 21:4–9 versei említik. A vadonban, amikor mérges kígyók támadása sújtotta az izraelitákat, Mózes egy bronzkígyót emelt magasra és az emberek meggyógyultak. Úgy tekintettek a kígyóra mint a gyógyulás eszközére.

További tények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az élet csillaga középpontjában Aszklépiosz botjával

Aszklépiosz botja széleskörűen elterjedt és használt logója a Egészségügyi Világszervezetnek (WHO), Az élet csillagának, és az Amerikai Orvosi Szövetségnek (AMA).

Aszklépiosz botját gyakran összetévesztik a Caduceus-szal, amely Hermész görög isten tartozéka és a kereskedelem jelképe.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Aszklépiosz botja témájú médiaállományokat.