Asclepias curassavica

Asclepias curassavica
	; Virágzata
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Angiospermatophyta);
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida);
Rend:	Tárnicsvirágúak (Gentianales);
Család:	Meténgfélék (Apocynaceae);
Nemzetség:	Selyemkóró (Asclepias);
Faj:	A. curassavica;
Tudományos név
	Asclepias curassavica; L.
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Asclepias curassavica témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Asclepias curassavica témájú médiaállományokat.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Az Asclepias curassavica a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a tárnicsvirágúak (Gentianales) rendjéhez, ezen belül a meténgfélék (Apocynaceae) családjához tartozó faj.

[szerkesztés] Elterjedése

Az Asclepias curassavica mint dísznövény és gyom egyaránt elterjedt; őshazája a trópusi Amerika.

[szerkesztés] Megjelenése

A növéy minden része bőséges mennyiségű tejnedvet tartalmaz. Legfeljebb 120 centiméter magas, szárai kissé fásodók, gyéren ágasak. Levelei keresztben átellenesek. Levele 8-15 centiméter hosszú, 1-2 centiméter széles, mindkét végén kihegyezett, a színén sötétzöld, fonákján gyakran gyengén kékes árnyalatú. Virága körülbelül 1 centiméteres, 5 tagú; a szirmok narancsvörösek, hátratörtek, fölöttük sárga vagy narancsszínű mellékpárta helyezkedik el, amely rövid oszlopból és 5, zacskó alakú szegmensből áll, utóbbiak 1-1, a virág közepe felé görbült fogat viselnek. A virágok hajtásvégi ernyőkben fejlődnek. Termése keskeny-szivar alakú, legfeljebb 15 centiméter hosszú, kettesével, terpedten áll. A magokat fehér, selymes szőrüstök borítja.

[szerkesztés] Egyéb

A magszőrök túl simák és törékenyek ahhoz, hogy felhasználhatók legyenek. A növény rettegett gyom, mivel gyorsan terjed, és annyira mérgező, hogy állatok nemigen nyúlnak hozzá. Csupán egy lepkefaj Danaus chrysippus hernyói felják leveleit, ezáltal maguk is mérgezővé válnak. Pillangóik a virágokat is gyakran látogatják: nektárt kutatva a mellékpártába dugják pödörnyelvüket, amelyre virágporcsomók is rátapadnak, majd más virágokra átviszik.