Antiküthérai szerkezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az antiküthérai szerkezet (részlet)

Az antiküthérai szerkezet egy antik számológép, ami Naprendszerbeli objektumok pozíciójának megállapítására, holdfogyatkozások kijelzésére alkalmas, tetszőleges dátum beállításával („antiküthérai óra” és „mechanikus számítógép” néven is ismert[1]). Keletkezése i. e. 205-re tehető, ami kb. 1000 évvel azelőtt volt, hogy hasonló eszközök megjelentek volna a világ más részein.

A szerkezetre 1902. május 17-én bukkantak, 40 méter mélységben, a Küthéra és Kréta között fekvő Antiküthéra szigete mellett, a tenger mélyén keresgélő szivacshalászok, egy az i. e. 1. században elsüllyedt római hajóroncsban. A készülék maradványait 1902-ben Valerios Stais régész szerezte be az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum számára.[2]

A szerkezet felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az antiküthérai szerkezet (részlet)

Az antiküthérai szerkezet 40, kézzel készített, bronz fogaskerékből és tárcsából áll. A legnagyobb keréknek 27 foga van. A szerkezeten továbbá görög csillagászati feliratok találhatók. A szerkezet 33 cm magas, 17 cm széles, és 9 cm mély, bronzból készült és fa tokban volt elhelyezve. Több mint 2000 írásjel és szimbólum található rajta. A fő szerkezet egyetlen, központilag elhelyezett tárcsa az elülső lemezen, mely a görög zodiákust és az egyiptomi naptárt mutatta. Hátul további két tárcsa helyezkedett el, melyek a holdciklusok és a fogyatkozási minták idejének információit jelenítik meg.

A szerkezet megtalálása után több mint ötven évvel Derek de Solla Price régész nagyító alatt vizsgálta meg, és vette észre a szerkezetben a fogaskerekeket. Az ezt követő években röntgensugárral és egyéb modern technológiai eszközökkel vizsgálták a bronzdarabokat. 2006 őszétől indult az antiküthérai szerkezetet kutató program (Antikythera Mechanism Research Project), melynek keretében egy különleges számítógépes tomográf segítségével száz százalékos biztonsággal megállapították: tényleg egy ókori analóg számítógép darabjai lehetnek a bronzdarabok. A részletes vizsgálódások eredményeként megtudhattuk, hogy az antiküthérai szerkezet 37 apró fogaskerékből, valamint olyan különleges „differenciálművekből” áll, amely segítségével még a Hold különleges mozgását és a holdfázisokat is is sikerült leképezni.

A szerkezet eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az antiküthérai szerkezet eredetéről nem tudunk biztosat, csupán találgatások léteznek. Egyes elméletek szerint „feltalálója” Rodoszi Poszeidóniosz sztoikus filozófust lehetett, mások szerint Arkhimédész volt a feltaláló.

Cicero említést tett az egyik művében egy szerkezetről, melyet állítólag Poszeidóniosz készített. Azt a készüléket azonban Kr. e. 212-ben – amikor Arkhimédészt megölték Szürakuza kifosztásakor – ellopta Marcellus római tábornok. A készüléket családi örökségként őrizte a római család, melynek barátjaként Cicero talán látta is azt. (Cicero, De Natura Deorum II.88).

Argentin kutatók 2014-es közlése szerint a szerkezet hátlapja többek között egy i.e. 205. május 12-én lezajló napfogyatkozás dátumát jelzi előre, így ez előtt kellett készülnie. (Korábban radiokarbonos kormeghatározás alapján úgy gondolták, hogy a szerkezet i.e. 100 és i.e. 150 között készült).

A szerkezet működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az antiküthérai szerkezet egyik rekonstrukciója az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban (Robert J. Deroski rekonstrukciója, Derek J. de Solla Price modellje alapján).

A szerkezet fogaskerekeit egy kar segítségével lehetett mozgatni. A fogaskerekek óramutató karokat mozgattak az előlap felett. A szerkezet jövőbeli vagy múltbéli dátumok megadásával pontosan megállapította a meghatározott időpontban a Nap, a Hold és a további öt, akkoriban ismert bolygó helyét (Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz).

Egyes kutatók szerint az antiküthérai szerkezet napközpontú, vagyis heliocentrikus szemlélettel készült. Michael Wright azonban (aki egy működőképes antiküthérai modellt megépített), szkeptikus abban a tekintetben, hogy a modell valóban heliocentrikus szemléletet tükrözne.

A szerkezet nem görög aritmetikát, hanem babiloni matematikát használt. Előlapja mutatta a görög állatövet (zodiákus) és egy egyiptomi naptárt. A hátlap két karja a holdfogyatkozásokat mutatta. A hátlapon a hónapok nevei voltak feltüntetve egy 19-éves ciklusban (ez a szárosz-ciklus). Feliratok azt sugallják, hogy a szerkezet Korinthoszban vagy Szürakuszaiban készült (ahol Arkhimédész is élt). Arkhimédészt i.e. 212-ben megölték. A szerkezetet szállító hajó valamikor i.e. 85 és i.e. 60 között süllyedhetett el a tengerben.

A szerkezet rekonstrukciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti szerkezetet nem engedélyezték külföldön tanulmányozni, sőt még a múzeum épületéből sem vihető ki. Így a tudósok a vizsgáló gépeket kénytelenek voltak a múzeumba szállítani. A szerkezeten levő, mára már szinte láthatatlan feliratokat az X-Tek háromdimenziós tomográfjával sikerült újra láthatóvá tenni, amit egy német cég, a Volume Graphics szoftverével dolgoznak fel.

Az antiküthérai szerkezetnek mára már több rekonstrukciója is készült, az egyik az Athénban található Régészeti Múzeumban van kiállítva.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "The Antikythera Mechanism Research Project", The Antikythera Mechanism Research Project. Retrieved 2007-07-01
  2. Ókori számítógép

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videók az antiküthérai szerkezet (valószínű) működéséről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]