Antiküthérai szerkezet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az antiküthérai szerkezet (részlet)

Az antiküthérai szerkezet egy antik számológép, időmérő, pontos rendeltetése azonban ismeretlen („antiküthérai óra” és „mechanikus számítógép” néven is ismert[1]). Valószínűsíthető, hogy asztronómiai méréseket végeztek vele: a Nap, a Hold és öt másik bolygó pontos helymeghatározására használták. Keletkezése i. e. 150-100 körülre tehető, mielőtt egyáltalán hasonló eszközök megjelentek volna a világ más részein.

A szerkezetre 1902. május 17-én bukkantak, 40 méter mélységben, a Küthéra és Kréta között fekvő Antiküthéra szigete mellett, a tenger mélyén keresgélő szivacshalászok, egy az i. e. 1. században elsüllyedt római hajóroncsban. A készülék maradványait 1902-ben Valerios Stais régész szerezte be az athéni Nemzeti Régészeti Múzeum számára.[2]

A szerkezet felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az antiküthérai szerkezet (részlet)

Az antiküthérai szerkezet több mint 30, kézzel készített, bronz fogaskerékből és tárcsából áll. A legnagyobb keréknek 27 foga van. A szerkezeten továbbá görög csillagászati feliratok találhatók. A szerkezet 33 cm magas, 17 cm széles, és 9 cm mély, bronzból készült és fa tokban volt elhelyezve. Több mint 2000 írásjel és szimbólum található rajta. A fő szerkezet egyetlen, központilag elhelyezett tárcsa az elülső lemezen, mely a görög zodiákust és az egyiptomi naptárt mutatta. Hátul további két tárcsa helyezkedett el, melyek a holdciklusok és a fogyatkozási minták idejének információit jelenítik meg.

A szerkezet megtalálása után, több mint ötven évvel Derek de Solla Price régész nagyító alatt vizsgálta meg, és vette észre a szerkezetben a fogaskerekeket. Az ezt követő években röntgensugárral és egyéb modern technológiai eszközökkel vizsgálták a bronzdarabokat. 2006 őszétől indult az antiküthérai szerkezetet kutató program (Antikythera Mechanism Research Project), melynek keretében egy különleges számítógépes tomográf segítségével száz százalékos biztonsággal megállapították: tényleg egy ókori analóg számítógép darabjai lehetnek a bronzdarabok. A részletes vizsgálódások eredményeként megtudhattuk, hogy az antiküthérai szerkezet 37 apró fogaskerékből, valamint olyan különleges „differenciálművekből” áll, amely segítségével még a Hold különleges mozgását is sikerült leképezni.

A szerkezet eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az antiküthérai szerkezet eredetéről nem tudunk semmi biztosat, csupán találgatások léteznek. Egyes elméletek szerint „feltalálója” Rodoszi Poszeidóniosz sztoikus filozófust lehetett, mások szerint Arkhimédész volt a feltaláló.

Cicero említést tett az egyik művében egy szerkezetről, melyet állítólag Poszeidóniosz készített. Azt a készüléket azonban Kr. e. 212-ben – amikor Arkhimédészt megölték Szürakuza kifosztásakor – ellopta Marcellus, római tábornok. A készüléket családi örökségként őrizte a római család, melynek barátjaként Cicero talán látta is azt. (Cicero, De Natura Deorum II.88).

A szerkezet működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az antiküthérai szerkezet egyik rekonstrukciója az athéni Nemzeti Régészeti Múzeumban (Robert J. Deroski rekonstrukciója, Derek J. de Solla Price modellje alapján).

A szerkezet fogaskerekeit egy kar segítségével lehetett mozgatni. A fogaskerekek óramutató karokat mozgattak az előlap felett. A szerkezet jövőbeli vagy múltbéli dátumok megadásával pontosan megállapította a meghatározott időpontban a Nap, a Hold és további öt, akkoriban ismert bolygó helyét.

Egyes kutatók szerint az antiküthérai szerkezet napközpontú, vagyis heliocentrikus szemlélettel készült. Michael Wright azonban (aki egy működőképes anitükthérai modellt megépített), szkeptikus abban a tekintetben, hogy a modell valóban heliocentrikus szemléletet tükrözne.

A szerkezet rekonstrukciója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredeti szerkezetet nem engedélyezték külföldön tanulmányozni, sőt még a múzeum épületéből sem vihető ki. Így a tudósok a vizsgáló gépeket kénytelenek voltak a múzeumba szállítani. A szerkezeten levő, mára már szinte láthatatlan feliratokat az X-Tek háromdimenziós tomográfjával sikerült újra láthatóvá tenni, amit egy német cég, a Volume Graphics szoftverével dolgoznak fel.

Az antiküthérai szerkezetnak mára már több rekonstrukciója is elkészült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "The Antikythera Mechanism Research Project", The Antikythera Mechanism Research Project. Retrieved 2007-07-01
  2. Ókori számítógép

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Videók az antiküthérai szerkezet (valószínű) működéséről[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]