Anna utca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Anna utca
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest, I. kerület
VárosrészVárnegyed
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Anna utca (Budapest)
Anna utca
Anna utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 02″, k. h. 19° 02′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 02″, k. h. 19° 02′ 03″

Az Anna utca Budapest egyik utcája a Várnegyedben, az I. kerületben. A Tárnok utca 16.–Úri utca 13. között húzódik.

A név eredete[szerkesztés]

Valószínű, hogy III. Béla magyar király feleségéről, Anna antiochiai hercegnőről nevezték el, kinek sírja a közeli Nagyboldogasszony-templomban[1] található.

Névváltozások[szerkesztés]

  • Anna utca – 1879
  • 1754 után nem említik
  • Dámvad utca; Őz utca – 1696
  • Dama Gasse (Hölgy utca) – 1686
  • Gyógytár utca – XVI. század eleje
  • They utca (Tej utca) – 1484

Épületei[szerkesztés]

1. szám: Egyemeletes saroklakóház, aminek a homlokzata és oldalhomlokzata egyaránt 6 ablakos. Gótikus nyíláskeret-részletek, a földszinti helyiségben pedig középkori falmaradványok láthatóak. A középkori házat Stocker Lőrinc orvos építtette újjá 1712-ben. 1745-ig itt működött az Arany Sas Gyógyszertár. A Tárnok utcai bejárati ajtójának ma is álló keretezése 1780 körül készülhetett. A ház homlokzatát klasszicista stílusban építették át 1820 körül, de a barokk szoborfülke megmaradt, ahová 1974-ben Kovács Margit Madonna Gyermekével című szobra került. A hajdani gyógyszertárban több eredeti kemencét, valamint a 16. században elterjedt üzletajtó és ablak kombinációját találták meg.

2. szám: Egyemeletes saroklakóház, aminek a homlokzati síkját a középkorban kiugratták egy konzolsorral, majd ezt a 16. században aláfalazták. Az Anna utcai homlokzat emeletén megmaradt egy reneszánsz és egy 15. századi ablakkeret. A ház kapualja dongaboltozatos. A házat többször átalakították, alapjaiban két középkori házból épülhetett össze. A mai kapualj helyén sikátor volt, amit a török hódoltság alatt átboltoztak. A mai épületet 1862-ben alakította ki Hild Károly Wiener Rozália részére, 1934-ben pedig újra átépítették.

Az utca a filmekben, irodalomban[szerkesztés]

  • Az Anna utca, illetve az egyik itteni lakás lényeges helyszín Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében, a magánnyomozást folytató bűnügyi újságíró főhős kutakodásában kisebb mérföldkövet jelentettek az itt megtudott információk.

Ajánlott irodalom[szerkesztés]

  • Budapest műemlékei. Budapest, 1955
  • Zakariás G. Sándor: Budapest. Budapest, 1961.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Mátyás-templom

Források[szerkesztés]

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 56. o. ISBN 963-05-6410-6  
  • Budapapest teljes Utcanév Lexikona. Sprinter Kiadó - ISBN 963-9469-06-8