Anna Karenina
| Anna Karenina | |
| Borító | |
| Szerző | Lev Nyikolajevics Tolsztoj |
| Eredeti cím | Анна Каренина |
| Ország | Oroszország |
| Nyelv | orosz |
| Téma | Orosz irodalom |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadó | The Russian Messenger |
| Kiadás dátuma | 1877 |
| Magyar kiadás dátuma | 1960, 2011 |
| Fordító | Németh László |
| Oldalak száma | 842 |
| ISBN | ISBN 963-07-0363-7 |
Az Anna Karenina (oroszul: Анна Каренина) gróf Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, orosz realista regény.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Születése és megjelenése
Tolsztoj 1873-1877 között írta meg második nagyregényét, a Háború és béke befejezése után.
Az Anna Karenina keletkezése előtt történelmi tanulmányokban mélyült el az író, főleg I. Péter kora ragadta meg figyelmét, s foglalkozott e korból származó regény megírásnak ötletével. Azonban ugyancsak lekötötte ezidőtájt Puskin művészete, újraolvasta a költő főművét, az Anyegint és hatott rá egy találkozás Puskin lányával, Maria Alekszandrovna Hartunggal, akiről főhőse külsejét rajzolta meg.
Irodalmi tapasztalatai mellett egy tragikus esemény is felkeltette Tolsztoj érdeklődését: 1872-ben Jasznaja Poljanatól nem messze egy asszony tehervonat alá ugrott, mivel szerelmi csalódás érte. Tolsztoj ekkor a baleset színhelyére utazva saját szemével látta a halott, összeroncsolt nőt, mely sokáig nyomasztó élmény maradt emlékezetében.
[szerkesztés] Témája
A mű témáját tekintve a nagy, de a társadalom szemében törvénytelen szerelem rajzát adja. Egy férjes asszony sorsa rajzolódik ki a műből, aki a teljes élet után vágyakozik. A főhős, Anna Karenina otthagyja boldogtalan házasságát és követi fiatal arisztokrata szerelmét, Vronszkijt.
[szerkesztés] Műfaja
A szerelmi regény társadalmi regénnyé növekszik.
[szerkesztés] Történet
Anna Karenina a társadalom erkölcsének nyomása alatt, a kiközösítés hatására és Vronszkij elhidegülése után a vonat alá veti magát.
| „ | A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az. | ” |
|
– Az Anna Karenina első mondata Németh László fordításában. |
||
[szerkesztés] Cselekménye
[szerkesztés] Szereplők
- Oblonszkij család
- Sztyepan Arkagyics Oblonszkij herceg (Sztyiva)[1]
- Darja Alekszandrovna Oblonszkaja hercegné (Dolly; szül. Scserbackaja hercegnő) – Sztyepan A. felesége
- Mlle Roland – Sztyepan A. szeretője, a gyerekek nevelőnője
- Matvej – komornyik
- Tánya és Grisa – Oblonszkijék gyermekei
- Matrjona Filimonovna – dajka
- Karenin család
- Anna Arkagyevna Karenina (szül. Oblonszkaja hercegnő) – a címszereplő, Sztyepan A. húga
- Alekszej Alekszandrovics Karenin – Anna férje
- Szerjozsa – Anna és Karenin fia
- Vronszkij és családja, ismerősei
- Alekszej Vronszkij gróf – Anna szeretője
- Vronszkaja grófné – Vronszkij anyja
- Petrickij főhadnagy – Vronszkij „barátja”
- Kamerovszkij százados – Vronszkij ismerőse
- Mhajkaja hercegnő – Vronszkij unokatestvére
- Jasvin – Vronszkij barátja
- Szerpuhovszkij – Vronszkij barátja
- Levin és Kitty családja, ismerőseik
- Konsztantyin Dmitrics Levin – Sztyepan A. barátja
- Szergej Ivanovics Koznisev – író, Levin féltestvére
- Nyikolaj Levin – Levin bátyja
- Marja Nyikolajevna – Nyikolaj élettársa
- Katyerina Alekszandrovna Scserbackaja hercegnő (Kitty) – Dolly húga, utóbb Levin felesége Katyerina Alekszandrovna Levinova néven
- Scserbackij herceg – Dolly és Kitty apja, Levin és Sztyepan A. apósa
- Scserbackaja hercegné – Dolly és Kitty anyja, Levin és Sztyepan A. anyósa
- Varenyka – Kitty barátnője
- Mme Stahl – Varenyka nevelője
- Nordstone grófnő – Kitty barátnője
- További mellékszereplők
- Szljugyin – Karenin főnöke
- Ligyija Ivanovna grófnő – Karenin barátnője
- Mihajlov – festő, Annáról készít portrét Olaszországban
[szerkesztés] Feldolgozások
[szerkesztés] Filmváltozatok
- Anna Karenina (1911), rendezte: Maurice Maître
- Anna Karenina (1914), rendezte: Vlagyimir Gargyin
- Anna Karenina (1918), rendezte: Garas Márton
- Anna Karenina (1935), rendezte: Clarence Brown
- Anna Karenina (1948), rendezte: Julien Duvivier
- Anna Karenina (1967), rendezte: Alekszandr Zarhi
- Anna Karenina (1997), rendezte: Bernard Rose
[szerkesztés] Hivatkozások
- Lev Tolsztoj: Anna Karenina, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0362-9
- Hajnády Zoltán: Tolsztoj világa
- Mohácsy Károly: Irodalom a középiskola 3. osztálya számára, 134-138. old. (Korona Kiadó, Budapest, 1992. 3. kiad.) ISBN 963-8153-42-3
- Thomas Mann: Anna Karenina. Bevezető egy amerikai Tolsztoj-kiadáshoz (1939).
- Magyar írók cikkei Tolsztojról: Orosz írók magyar szemmel I. és III. Szerk.:D.Zöldhelyi Zsuzsa és Dukkon Ágnes, (Tankönyvkiadó, Budapest, 1983, 1989.)
- V. Sklovszkij: Tolsztoj (Ford.: Soproni A., 1978.)
- Török Endre: Lev Tolsztoj, Világtudat és regényforma (Budapest, 1979.)
- Karancsy László: Tolsztoj lélekábrázoló módszere (Budapest, 1990.)
- Fazekas Enciklopédia
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Anna Karenina (teljes szöveg) a MEK oldalán
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ A főszereplőket vastagon kiemelve jelezzük.

