Anna Karenina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anna Karenina
AnnaKareninaTitle.jpg
Az 1878-as első kiadás címlapja
Szerző Lev Nyikolajevics Tolsztoj
Eredeti cím Анна Каренина
Ország  Oroszország
Nyelv orosz
Téma szerelem
Műfaj regény
Kiadás
Kiadó The Russian Messenger
Kiadás dátuma 1877
Magyar kiadás dátuma 1955[1]
Fordító Németh László
Média típusa könyv
Oldalak száma 842
ISBN ISBN 963-07-0363-7
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben

Az Anna Karenina (oroszul: Анна Каренина) gróf Lev Nyikolajevics Tolsztoj orosz író egyik fő alkotása, orosz realista regény.

Születése és megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tolsztoj 1873-1877 között írta meg második nagyregényét, a Háború és béke befejezése után.

Az Anna Karenina keletkezése előtt történelmi tanulmányokban mélyült el az író, főleg I. Péter kora ragadta meg figyelmét, s foglalkozott e korból származó regény megírásnak ötletével. Ebben az időben azonban ugyancsak lekötötte Puskin művészete, újraolvasta a költő fő művét, az Anyegint, és hatott rá egy találkozás Puskin lányával, Maria Alekszandrovna Hartunggal, akiről főhőse külsejét rajzolta meg.

Irodalmi tapasztalatai mellett egy tragikus esemény is felkeltette Tolsztoj érdeklődését: 1872-ben Jasznaja Poljanatól nem messze egy asszony tehervonat alá ugrott, mivel szerelmi csalódás érte. Tolsztoj ekkor a baleset színhelyére utazva saját szemével látta a halott, összeroncsolt nőt, mely sokáig nyomasztó élmény maradt emlékezetében.

Témája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mű témáját tekintve a nagy, de a társadalom szemében törvénytelen szerelem rajzát adja. Egy férjes asszony sorsa rajzolódik ki a műből, aki a teljes élet után vágyakozik. A főhős, Anna Karenina otthagyja boldogtalan házasságát, és követi a fiatal arisztokrata szerelmét, Vronszkijt.

Műfaja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szerelmi regény társadalmi regénnyé növekszik.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anna Karenina a társadalom erkölcsének nyomása alatt, a kiközösítés hatására és Vronszkij elhidegülése után a vonat alá veti magát.


A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.

– Az Anna Karenina első mondata Németh László fordításában.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oblonszkij család
    • Sztyepan Arkagyics Oblonszkij herceg (Sztyiva)[2]
    • Darja Alekszandrovna Oblonszkaja hercegné (Dolly; szül. Scserbackaja hercegnő) – Sztyepan A. felesége
    • Mlle Roland – Sztyepan A. szeretője, a gyerekek nevelőnője
    • Matvej – komornyik
    • Tánya és Grisa – Oblonszkijék gyermekei
    • Matrjona Filimonovna – dajka
  • Karenin család
    • Anna Arkagyjevna Karenina (szül. Oblonszkaja hercegnő) – a címszereplő, Sztyepan A. húga
    • Alekszej Alekszandrovics Karenin – Anna férje
    • Szerjozsa – Anna és Karenin fia
  • Vronszkij és családja, ismerősei
    • Alekszej Vronszkij gróf – Anna szeretője
    • Vronszkaja grófné – Vronszkij anyja
    • Petrickij főhadnagy – Vronszkij „barátja”
    • Kamerovszkij százados – Vronszkij ismerőse
    • Mhajkaja hercegnő – Vronszkij unokatestvére
    • Jasvin – Vronszkij barátja
    • Szerpuhovszkij – Vronszkij barátja
  • Levin és Kitty családja, ismerőseik
    • Konsztantyin Dmitrics Levin – Sztyepan A. barátja
    • Szergej Ivanovics Koznisev – író, Levin féltestvére
    • Nyikolaj Levin – Levin bátyja
    • Marja Nyikolajevna – Nyikolaj élettársa
    • Katyerina Alekszandrovna Scserbackaja hercegnő (Kitty) – Dolly húga, utóbb Levin felesége Katyerina Alekszandrovna Levinova néven
    • Scserbackij herceg – Dolly és Kitty apja, Levin és Sztyepan A. apósa
    • Scserbackaja hercegné – Dolly és Kitty anyja, Levin és Sztyepan A. anyósa
    • Varenyka – Kitty barátnője
    • Mme Stahl – Varenyka nevelője
    • Nordstone grófnő – Kitty barátnője
  • További mellékszereplők
    • Szljugyin – Karenin főnöke
    • Ligyija Ivanovna grófnő – Karenin barátnője
    • Mihajlov – festő, Annáról készít portrét Olaszországban


Feldolgozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. További kiadások a Moly oldalán
  2. A főszereplőket vastagon kiemelve jelezzük.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hajnády Zoltán: Tolsztoj világa
  • Thomas Mann: Anna Karenina. Bevezető egy amerikai Tolsztoj-kiadáshoz (1939)
  • Magyar írók cikkei Tolsztojról: Orosz írók magyar szemmel I. és III. Szerk.:D.Zöldhelyi Zsuzsa és Dukkon Ágnes, (Tankönyvkiadó, Budapest, 1983, 1989.)
  • V. Sklovszkij: Tolsztoj (Ford.: Soproni A., 1978.)
  • Török Endre: Lev Tolsztoj, Világtudat és regényforma (Budapest, 1979.)
  • Karancsy László: Tolsztoj lélekábrázoló módszere (Budapest, 1990.)