Anderkó Aurél

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anderkó Aurél
Született1869. október 14.[1]
Terep[2]
Elhunyt1940. június 2. (70 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásameteorológus
Tisztségeegyetemi tanár (1907–1920)
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1891)
SablonWikidataSegítség

Homoródi Anderkó Aurél Sándor Konstantin (Terep, 1869. október 14.Budapest, 1940. június 2.) meteorológus, egyetemi tanár.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskoláját Szatmárnémetiben végezte el. A budapesti egyetemen a matematika-fizika szakból 1891-ben középiskolai tanári diplomát kapott.[3] 1891–1921 között a Meteorológiai Intézetnél dolgozott; 1891–1894 között kalkulátor, 1894–1898 között I. osztályú asszisztens, 1898–1921 között kísérletügyi adjunktusa volt.[3] 1894-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett a Budapesti Egyetemen.[3] 1897-ben Németországban tartózkodott tanulmányúton. 1898–1901 között a Meteorológiai Intézet Zivatar Osztályának vezetője volt.[3] 1899–1901 között Franciaországban volt tanulmányúton. 1901–1921 között a Meteorológiai Intézet Prognózis Osztályát vezette.[3] 1907-ben a meteorológia tárgykörben magántanári képesítést kapott.[4] 1907–1920 között a budapesti tudományegyetem magántanára volt.[5] 1913-tól a Nemzetközi Agrármeteorológiai Társaság tagja volt.[3] 1920–1922 között a Szent István Akadémia rendes tagja volt.[5] 1920–1922 között Lengyelországban élt. 1921–1922 között a varsói meteorológiai intézet tudományos munkatársa volt.[3] 1922-ben a Varsói Egyetem professzora; valamint a Lengyel Meteorológiai Társaság elnöke volt. Nyugdíjba vonulásakor hazaköltözött, 1922–1940 között Vácon élt.

Munkássága[szerkesztés]

Fontos szerepe volt a magyarországi csapadékhálózat megszervezésében. Az ombrometriai osztály vezetőjeként az ún. Anderkó-féle esőmérőket vezette be. Németországi tanulmányútján (1897) Bogdánfy Ödönnel megteremtette a magyar súlyombrográfot, amely a párizsi világkiállításon díjat nyert (1900). Magyarországon az első meteorológus volt, aki egyetemen oktathatott! 37 önálló tanulmánya jelent meg.

Magánélete[szerkesztés]

1937. június 8-án, Budapesten házasságot kötött Éder Katalin Irén Emiliával (1894-?).[6][7]

Művei[szerkesztés]

  • Utasítás az ombrometriai állomások felállítása, észlelése és kezelése tárgyában (Budapest, 1895)
  • Adalék az időprognózis elméletéhez (Budapest, 1902)
  • A légnyomás vertikális gradienséről (Budapest, 1905)
  • A légnyomás horizontális gradienséről (Budapest, 1906)
  • A talaj melegének periódusos ingása (Budapest, 1909)
  • A hőmérséklet szakaszos ingása a pseudoisotrop talajban (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00258.htm, Anderkó Aurél, 2017. október 9.
  2. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. december 31.)
  3. a b c d e f g Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  4. Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  5. a b Magyar katolikus lexikon
  6. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  7. Házasságkötése bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 243/1937. folyószám alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]