Alsómattyasóc
Alsómattyasóc (szlovákul Nižné Matiašovce) Liptómattyasóc településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. 2001-ben Liptómattyasóc 420 lakosaából 417 szlovák volt.
Fekvése
Liptószentmiklóstól 13 km-re északnyugatra fekszik.
Története
Határa már a hallstatti és a római korban is lakott volt. A középkorban a terület első lakói pásztorok és határőrzők voltak. 1262-ben IV. Béla a Szélnye feletti erdős telületet András besztercebányai bírónak adta. 1287-ben IV. László Mihálynak és fiának Mátyásnak adományozta. A falut először Felsőszélnyének nevezték és csak 1348-tól viseli első tulajdonosának nevét. A 14. század végén már két falu, Alsó- és Felsőmattyasóc feküdt a területén. A korábbi Felsőszélnye lett Felsőmattyasóc, míg Mátyásfalvából Alsómattyasóc. Alsómattyasóc templomát már 1356-ban említik. 1412-ben Mathye villa, 1462-ben Mathiassfalawa néven említik. A 15. és 19. század között a két falu közös igazgatás alatt állt. Nemesi faluként nagyrészt a Mattyasovszky család birtoka. 1584-ben Alsómattyasócon négy nemesi kúria állt. A 16. században a Mattyasovszky család költségén épült fel a Szent László templom. A 17. századtól működött a falu iskolája is, melynek tanítója volt egyúttal a falu jegyzője is. 1784-ben Alsómattyasócnak 31 háza és 233 lakosa volt. 1828-ban 31 háza és 256 lakosa volt. A 19. században árvizek okoztak nagy károkat, a 20. század elején egy tűzvészben 20 ház égett le. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső Matyasócz. Két tót falu Liptó Várm. földes Ura Matyasovszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszenek N. Palugyához 1 mértföldnyire, határbéli földgyeik jól termők, 589réttyeik, legelőjök elég, erdője kevés."[1]
Fényes Elek szerint "Matyasócz (Alsó), Dolna Matyasovce, tót falu, Liptó vmegyében, 227 kath., 21 evang., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Ut. p. Bertelenfalva."[2] 1910-ben 190, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.
Nevezetességei
Szent László temploma a 16. század elején épült, 17. századi lőrésekkel, sarokbástyákkal ellátott erődfal védi.
További információk
Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.