Almár György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almár György
SzületettFränkel György
1895. március 2.[1]
Budapest
Elhunyt1974. január 16. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaVeszprémi Lili (1928. július 21. – 1974. január 16.)
GyermekeiAlmár Iván
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi József Műegyetem (–1920)
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Almár György, eredetileg Fränkel György (Budapest, 1895. március 2.[3] – Budapest, 1974. január 16.) építész, iparművész, festő, grafikus. Felesége Veszprémi Lili (1901–1982) zenepedagógus, gyermeke Almár Iván (1932) csillagász, űrkutató.

Életpályája[szerkesztés]

Szülei Fränkel Lipót kisvárdai születésű ügyvéd és Rosenthal Gabriella voltak. Korán kezdett el festeni, már gyerekkorából maradtak fenn képei. Érettségi után bevonult katonának, aztán tüzérként végigharcolta az első világháborút. 1920-ban a budapesti József Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet, majd 1923-ig Berlinben dolgozott. Itt eleinte festészeti tanulmányokat folytatott, később Bruno Paul építészeti irodájában helyezkedett el, ahol módja nyílt megismerkedni a modern funkcionalista belsőépítészettel.

1923-ban hazatért, és Ligeti Pál irodájában dolgozott közel két évig. 1924-ben önállósította magát, saját tervezőirodát nyitott. 1927-ben lakásművészeti terveit (Fiora Margit kerámiáinak társaságában) a Mentor könyvesbolt kiállításán mutatta be. A Mentor könyvkereskedés körül szerveződő modern művészeti csoport mellett a KÚT (Képzőművészek Új Társasága) és a Magyar Műhely-Szövetség munkájába is bekapcsolódott.

1928. július 21-én Budapesten házasságot kötött Veszprémi (Rothauser) Arnold és Garai Fáni, Alice (Lili) nevű lányával.[4]

A Magyar Műhely-Szövetség 1932-ben a Kézművesipari Kiállításon saját tervezésű, költséghatékonyan megvalósítható és funkcionálisan újszerű, egyterű családi házat mutatott be. Az épületet Beutum János tervezte, a bútorokat pedig Almár György.

Almár György elsősorban kisebb épületek, családi házak és bútorok tervezésével foglalkozott, a korszerű lakberendezéssel kapcsolatos elképzelései, tervei több szakkönyvben jelentek meg az 1930-as években. Komplex szemléletére jellemző, hogy bútortervezés mellett dekoratív falfestéseket, fali tapétaképeket is készített.

A második világháború után az Építéstudományi Intézet, az Építésügyi Minisztérium, majd a Lakóterv munkatársa lett. Szerkesztője volt (Major Máté mellett) az Építés–Építészet című folyóiratnak. 1955-ben nyugdíjba vonult, és életének hátralevő közel két évtizedét a festészetnek szentelte. Természetközeli tájképek, csendéletek után lépésről lépésre tért át az absztrakt ábrázolásmódra. Festőművészként számos hazai és külföldi kiállításon szerepelt.

1968-ban alapítója, majd élete végégig elnöke volt az Építők Műszaki Klubjában működő Művészetbarátok Körének. Képei megtalálhatóak többek között a Magyar Nemzeti Galéria, Miskolci Galéria és Szombathelyi Képtár gyűjteményében.

Szakirodalmi művei[szerkesztés]

  • A nagy hármas egység: külső-, belső architektúra, dekoratív festészet (Europa Irodalmi és Nyomdai Rt., Budapest, 1924)
  • Anyagszerűség (Képzőművészet, 1934. november)
  • A mai otthon írásban és képben (Magyar Műhely-Szövetség, Budapest, 1933)
  • Kombinált szoba – kombinált bútor (Szathmáryné Bánó Vilma, Budapest, 1936)
  • Lakás és bútor (Szathmáryné Bánó Vilma, Budapest, 1938)
  • A lakásberendezés új irányelvei (Faipar, 1958. (8. évf.) 8-9. sz. 230-238. old.)
  • A dolgozó nő otthon (Dr. Bencsáth Aladárnéval és Vándor Györgyivel közösen, Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1961)
  • Mi teszi széppé a lakást? (Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1963)
  • Kép és képi ornamentika a lakásban (Bercsényi, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Rózsa Ferenc Kollégiumának lapja, III. évf. 4-5. szám, 1965)
  • A modern lakberendezés a két világháború között (Ipari Művészet, 1970. 4. sz.)

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Almár_György&oldid=26917855”