Ligeti Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ligeti Pál
Született1885. május 29.[1][2]
Budapest[2]
Elhunyt1941. június 23. (56 évesen)[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1A-7-26)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ligeti Pál témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ligeti Pál (Budapest, 1885. május 29.[3] – Budapest, 1941. június 23.[4]) műépítész, festőművész, filozófus, művészeti író.

Életrajza[szerkesztés]

Budapesten született Ligeti (Lőwy) Vilmos (1850–1932)[5] tőzsdeügynök, értékpapír-kereskedő és Hirschler Anna (1863–1945)[6] gyermekeként izraelita családban. 1903-ban Nagybányán festészetet tanult, műveit a Nemzeti Szalonban is kiállították. Később az építész pályát választotta. Beiratkozott a budapesti Műegyetemre, itt szerzett diplomát, majd 1911-ben megnyitotta építészirodáját is, ahol egy ideig Molnár Farkas és Major Máté is dolgoztak és itt dolgozott 1923–1929 között Ligeti István üvegfestő is. Molnár Farkassal közös munkái: villaépületek közül valók – 1929-ben a Mihály utcai Delej-villa, 1931-ben a Bimbó úti és a Napraforgó utcai kislakásos telepen épült villák is.

Ligeti kitűnően beszélt németül és franciául is és jártas volt a modern művészettörténetben és elméletben is – hamarosan a magyar építészeti avantgard szószólójává vált. Előadóként meghívták az új építészet számos műhelyébe, többek között a holland Opbouw kör is vendégül látta. E meghívásban nem kis szerepet játszott az is, hogy munkatársa, Molnár Farkas korábban Walter Gropius weimari műtermében dolgozott, majd hazatérte után a CIAM-Ost magyar csoportját vezette. Ligeti Forbát Alfréddel együtt tagja volt annak a bizottságnak, amely az 1937-es párizsi CIAM konferenciájára állásfoglalást dolgozott ki az 1933-ban megfogalmazott Athéni Charta új városépítészet elveivel kapcsolatban.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.

Munkái[szerkesztés]

  • Új Pantheon felé című (Budapest, 1926)
  • Durch die Kunstgeschichte zur Neuen Architektur (Budapest, 1930
  • Der Weg aus dem Chaos (Út a káoszból, München, 1931)
  • A művészettörténelmen keresztül az új építészethez (Budapest, 1934)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1978
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
  • Jász Borbála: Modernizmus sátortetővel. Ligeti Pál művészetfilozófiája és építészetelmélete; MMA MMKI–L'Harmattan, Bp., 2017 (MMA ösztöndíjas tanulmányok)