Alburnus chalcoides
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Alburnus chalcoides (Güldenstädt, 1772) |
||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
Chalcalburnus chalcoides |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Alburnus chalcoides témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Alburnus chalcoides témájú médiaállományokat. |
Az Alburnus chalcoides a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
A fő elterjedési területe a Kaszpi-tenger és ennek brakkvizei, ahonnét ívás idején a Kura és Terek, ritkábban a Volga és Urál folyókba úszik fel. Egyik alfaja, az Alburnus chalcoides derjugini a Fekete-tengerbe ömlő folyókban él, a Krímtől Batumiig. Számos alfaja megkapta a faj rangot, ilyen például az állas küsz (Alburnus mento), amely korábban Alburnus chalcoides mento volt.
Megjelenése [szerkesztés]
Átlagos testhossza 15-30 centiméter, maximum 40 centiméter. 57-70 kicsi pikkelye van az oldalvonala mentén.
Életmódja [szerkesztés]
A hal tápláléka állati plankton és rovarlárvák.
Szaporodása [szerkesztés]
A törzsalak a tengerben és a brakkvízben él, ahonnét gyakran nagy csapatokban felúszik ívni a folyókba. A vándorlás szeptemberben kezdődik. Május és július között ívik.
Források [szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
- Természetkalauz: Édesvízi halak, Magyar Könyvklub, Budapest, 1996., ISBN 963 547 140 8
