Alburnus chalcoides

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Alburnus chalcoides
RR5110-0086R.png
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Alburninae
Nem: Alburnus
Faj: A. chalcoides
Tudományos név
Alburnus chalcoides
(Güldenstädt, 1772)
Szinonimák

Chalcalburnus chalcoides

Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Alburnus chalcoides témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alburnus chalcoides témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Alburnus chalcoides témájú kategóriát.

Az Alburnus chalcoides a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjához tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fő elterjedési területe a Kaszpi-tenger és ennek brakkvizei, ahonnét ívás idején a Kura és Terek, ritkábban a Volga és Urál folyókba úszik fel. Egyik alfaja, az Alburnus chalcoides derjugini a Fekete-tengerbe ömlő folyókban él, a Krímtől Batumiig. Számos alfaja megkapta a faj rangot, ilyen például az állas küsz (Alburnus mento), amely korábban Alburnus chalcoides mento volt.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Átlagos testhossza 15-30 centiméter, maximum 40 centiméter. 57-70 kicsi pikkelye van az oldalvonala mentén.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hal tápláléka állati plankton és rovarlárvák.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törzsalak a tengerben és a brakkvízben él, ahonnét gyakran nagy csapatokban felúszik ívni a folyókba. A vándorlás szeptemberben kezdődik. Május és július között ívik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]