Afrikai vakmárna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Afrikai vakmárna
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszósok (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Ostariophysi
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Nem: Caecobarbus
Faj: C. geertsi
Tudományos név
''Caecobarbus geertsi''
(Boulenger, 1921)

Az afrikai vakmárna vagy kongói vakmárna (Caecobarbus geertsi), a helybeliek nevezik barbu aveugle szakállas vak vagy poisson cavernicole d'Afrique afrikai barlanglakó halnak. Besorolását tekintve a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjéhez, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjához tartozó faj. A Caecobarbus nem egyetlen tagja.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előfordul a Kongói Demokratikus Köztársaság területén lévő barlangokban. Ismert élőhelyei a Mbanza Ngungu barlangok. Ezek a barlangok körülbelül hétszáz méterrel a tengerszint feletti magasságban találhatóak. Az afrikai vakmárnát sebezhető faj kategóriába sorolták és az Európai Unió szabályozása alapján nem hozható kereskedelmi forgalomba sem.[1] [2]

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Caecobarbus geertsinek a barlanglakó életmód miatt nincs szeme és nem pigmentált. A barlang vizében előforduló rákokat és egyéb apróbb állatokat fogyasztja. Az ikráit védett üregekbe a kavicsos aljzatra rakja le. A fajra a legnagyobb veszélyt az üledékképződés és a mezőgazdaságban használt vegyszerek élővizébe jutása jelenti.[1]

Leírásának története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

II. Lipót belga király 1897-ben toborozni kezdett természettudósokat annak érdekében, hogy létrejöhessen a Kongó Múzeum. George Albert Boulenger az elnöke lett ennek a kezdeményezésnek.

Boulenger a Belga Kongóban vezetett kutatásainak fő felfedezése volt, hogy 1921-ben megtalált egy furcsa halat. Nem volt szeme és nem volt pigmentációja. Felismerte, hogy ezek a halak teljesen eltérőek az addig ismert epigeous (föld felett fejlődő) afrikai halaktól. Ezt a barlanglakó életmódot folytató halat így elsőként írta le. A Caecobarbus geertsi nevet adta neki, mert a caeco vakot jelent, a barbus a márnákkal meglévő interspecifikus kapcsolatok miatt. A geertsii nevet M. Geerts tiszteletére adta, mivel ő segítette a faj megtalálását. Ma a fajt kongói vagy afrikai vakmárnának nevezik.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Internetes leírások az afrikai vakmárnáról[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]