A szemközti ablak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szemközti ablak
(La finestra di fronte)
Özpetek3.jpg
Massimo Girotti és Giovanna Mezzogiorno a film egyik jelenetében Rómában
Rendező Ferzan Özpetek
Producer Gianni Romoli
Tilde Corsi
Forgatókönyvíró Ferzan Özpetek
Gianni Romoli
Főszerepben Giovanna Mezzogiorno
Massimo Girotti
Raoul Bova
Filippo Nigro
Serra Yilmaz
Massimo Poggio
Zene Andrea Guerra
Operatőr Gianfilippo Corticelli
Vágó Patrizio Marone
Gyártás
Gyártó R&C Produzioni
Redwave Films
Ország  Olaszország
 Nagy-Britannia
 Törökország
 Portugália
Nyelv Olasz
Időtartam 106 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Olasz Sony Pictures Classics
Magyarország Budapest Film
Bemutató Olasz 2003. február 28.
USA 2004. június 18.
Magyarország 2004. január 8.
Korhatár 16 éven aluliak számára nem ajánlott Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
Bevétel 10 481 041 millió euró (IT)
12 310 285 millió dollár (USA)
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A szemközti ablak (La finestra di fronte) Ferzan Özpetek által rendezett és írt 2003-as olasz-brit-török-portugál romantikus-dráma film. A film készítésében a rendező segítségére volt Gianni Romoli is. Főszereplő: Giovanna Mezzogiono, Massimo Girotti, Raoul Bova, és Filippo Nigo is.

A történet egy családot mutat be, akik Róma egy nem túl jómódú negyedében élnek. Bemutatja a szeretetet, a vágyódást, a racionalizmust, és a szentimentalizmust. A készítők feltételeztek valamilyen intelligenciát a nézőktől, hiszen a film ugyan elmagyarázza a történéseket, de vannak olyan jelenetek, amiknek a megértése a néző tudatára van hagyatva (például a film vége).

Érdekességként lehet megemlíteni, például hogy Mezzogiorno és Nigro a saját nevével játszotta a filmet. Massimo Girotti a film bemutatója előtt egy hónappal, 2003. január 5-én szívinfarktusban meghalt, ezért a cselekmény végét a főhősnő már csak meséli.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fájl:La finestra di fronte.jpg
Giovanna Mezzogiorno és Filippo Nigro a Sant' Angelo hídon
Fájl:La finestra di fronte2.jpg
Raoul Bova: "Én örökre itt maradnék veled ezen a padon".
Fájl:La finestra di fronte3.jpg
Ebből az ablakból nyer betekintést Giovanna a saját életére.

A történet Rómában indul 1943-ban, amikor a fiatal Davide Veroli (Massimo Poggio) egy pékségben - egy dulakodást követően - meggyilkolja a kollégáját, majd elmenekül. Ezt követően kerülünk a jelenbe, amikor Giovanna (Giovanna Mezzogiorno), és Filippo (Filippo Nigro) rátalál a Tevere folyót átívelő Sant' Angelo híd-on egy amnéziás idős férfira (Massimo Girotti). Az öregúr egy köteg pénzt tart a kezében, és a hozzá idézett kérdésekre sem válaszol. Giovanna és Filippo úgy dönt, elviszi a rendőrségre, ahol tudják, mit kell tenni, de este Filippo mégis a férfivel tér vissza. Filippo szeretné, hogy maradjon, de Giovanna ellenzi ezt a gondolatot. Némi vita után a férfi marad. Martina (Benedetta Gargari) a kislányuk addig faggatja, amíg az öregúr kimondja, hogy Simone a neve.

Giovanna már régóta álmodozik a szemközti lakásban elő fiatalemberről, Lorenzóról (Raoul Bova), akinek a segítségével próbálja meg földeríteni Simone kilétét. Kiderül, hogy Simone valójában Davide Veroli, aki homoszexuális, és zsidó származású. Emiatt koncentrációs táborba is került, erre utalnak az alkarjára tetovált számok is. 1943-ban sikerült megmenekülnie egy deportálás elől, és mivel a döntés a kezében volt, azt a lehetőséget választotta, hogy inkább figyelmezteti a népét a közeledő veszélyről, viszont így akit igazán szeretett Simone-t nem állt módjában megmenteni, és meghalt (ez adja meg a film elején elkövetett gyilkosságot). Davide ezt a döntést az egész életében bánta. Ennek hatására Giovanna ráébred arra, hogy munkáját a baromfiüzemben, mint könyvelő, nem neki találták ki, sokkal inkább a cukrászattal szeretne foglalkozni.

Közben a gyönyörű Giovanna gondolataiban egyfolytában csak Lorenzo jár, ezért Giovanna munkatársa, és egyben barátnője Eminé (Serra Yilmaz) azt javasolja neki, hogy töltsön el vele egy éjszakát, és kapcsolódjon ki a nehéz napi robotmunkából. Miután a parkban megtörtént az első csók, Giovanna megfogadja Eminé tanácsát. Lorenzo lakásában azonban betekintést nyer a szemközti ablakban lévő életére, és egyfajta visszaemlékezés során elgondolkozik azon, hogy megéri-e a szeretteit, az álmait, és az erkölcsét elveszíteni. E gondolatmenetet követve pedig Giovanna otthagyja Lorenzót, aki másnap elutazik munkaügyben Ischia szigetére. A következő napon Eminé ismét meggyőzi Giovannát, hogy menjen, és ne dobjon el egy ilyen lehetőséget. A lány némi hezitálás után, leszalad a lépcsőn, de Lorenzót már nem találja meg az utcán.

A film végén Giovanna már csak meséli az események alakulását - ott ahol a fiatal Davide és Simone üzenetet hagytak egymásnak, mivel a kapcsolatukat nem vállalhatták föl - Filippo nappalos műszakot kapott a benzinkútnál, Ő pedig munkát egy cukrászdában, Martina még mindig Simone-nak szólítja stb. Giovanna tükrözi a film során a valódi memóriát, amely a legigazibb identitás, és segít nekünk megérteni nemcsak azt, hogy kik vagyunk, hanem kik szeretnénk lenni, mert a tapasztalataink igen erősen befolyásolják a jövőbeli döntéseinket.[1]

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar szinkront az Odeon megbízásából az Aktív Kommunikációs Iroda készítette 2004-ben.

Színész Szerep Magyar hang
Giovanna Mezzogiorno Giovanna Kiss Eszter
Massimo Girotti Davide Veroli Makay Sándor
Raoul Bova Lorenzo Papp Dániel
Filippo Nigro Filippo Rába Roland
Serra Yilmaz Eminé Szabó Éva
Maria Grazia Bon Sara Némedi Mari
Massimo Poggio Davide fiatalon Nem szólal meg
Ivan Bacchi Simone Nem szólal meg
Benedetta Gargari Martina Talmács Márta
Carlo Daniele Marco Morvay Bence

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film zenéjét Andrea Guerra szerezte.

  • Sezen Aksu - Karşı pencere (bevezető zene)
  • Il pensiero di te
  • Guadalupe Pineda featuring Los Tres Ases - Historia de un amor
  • La scelta
  • Il confronto
  • Nada - Ma che freddo fa
  • Le torte e i ricordi
  • La panchina sul prato
  • L'amore perduto (adagio)
  • Mina - Chihuahua
  • La finestra di fronte (epilogo)
  • Una lettera mai letta
  • Sezen Aksu - Şarkı söylemek lazım
  • Il confronto
  • L'amore perduto
  • Giorgia - Gocce di memoria (kivezető és filmzene)

Díjak és jelölések 2003-ban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Díjak

David di Donatello-díj (2003)

  • Legjobb film: Ferzan Ozpetek
  • Legjobb filmzene: Andrea Guerra
  • Legjobb női alakítás: Giovanna Mezzogiorno
  • Legjobb férfi alakítás: Massimo Girotti
  • Zsűri különdíja: Ferzan Ozpetek

Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztivál (2003)

  • Legjobb rendező: Ferzan Ozpetek
  • Legjobb női alakítás: Giovanna Mezzogiorno

Jelölések

David di Donatello Díj (2003)

  • Legjobb rendező jelölés: Ferzan Ozpetek
  • Legjobb operatőr jelölés: Gianfilippo Corticelli
  • Legjobb női mellékszereplő jelölés: Serra Yilmaz
  • Legjobb vágás jelölés: Patrizio Marone
  • Legjobb forgatókönyv jelölés: Gianni Romoli, Ferzan Ozpetek

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]