A nagy szökés
| A nagy szökés (The Great Escape) |
|
 |
|
| Rendező | John Sturges |
| Producer | John Sturges James Clavell (nem szerepel a stáblistán) |
| Alapmű | Paul Brickhill: The Great Escape |
| Forgatókönyvíró | James Clavell W. R. Burnett |
| Főszerepben | Steve McQueen James Garner James Donald Richard Attenborough Charles Bronson James Coburn Gordon Jackson |
| Zene | Elmer Bernstein |
| Operatőr | Daniel L. Fapp |
| Gyártás | |
| Gyártó | The Mirisch Company |
| Ország |  USA |
| Nyelv | angol francia német orosz |
| Időtartam | 165 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  United Artists |
| Bemutató | 1963. július 4. |
| Külső hivatkozások | |
| Hivatalos oldal IMDb-adatlap |
|
A nagy szökés (eredeti címe: The Great Escape) 1963-ban bemutatott amerikai háborús film John Sturges rendezésében. A film cselekménye igaz történeten alapul: egy második világháborús németországi fogolytáborban játszódik. A film érdekessége, hogy a szereplők között egyetlen nő sincs.
Tartalomjegyzék |
Cselekmény [szerkesztés]
 |
|
A Birodalom sok időt és energiát fordított a hadifogolytáborokból megszökött angol, amerikai és ausztrál tisztek újbóli kézre kerítésére. Éppen ezért a németek létesítettek egy speciális tábort, a Stalag Luft III-at, amit a legkorszerűbb és legszigorúbb biztonsági intézkedésekkel működtettek, melyből reményeik szerint lehetetlen megszökni. A Luftwaffe főparancsnokságának az volt a célja, hogy az összes „nehézfiút” begyűjtse egy helyre, akik korábban számtalan fogolytáborból megszöktek már. A tábort többszörös szögesdrótkerítés veszi körül. A belső területet 4 különböző toronyból figyelik, ahol géppuskás őrök vannak. A tornyok sötétedés után fényszórókkal pásztázzák a területet.
A film egyik főszereplője Hilts százados, pilóta (Steve McQueen), aki eddig 18-szor szökött meg hasonló, de kevésbé felszerelt táborokból. Már az első napon közelről szemügyre veszi a drótkerítést, ami azonban tilos, ezért egy másik emberrel együtt (Ives repülőtiszt) 20 napos magánzárkába kerül.
A hadifogoly tiszteknek kötelessége volt a szökés azért, hogy a keresésükre kirendelt katonákat hosszabb ideig lekössék, és azokat addig ne lehessen máshol bevetni. Bartlett repülőőrnagy is ebbe a táborba kerül, előtte három hónapig a Gestapo foglya volt. Elhatározza, hogy több ember fog megszökni ebből a tökéletesen őrzött táborból, mint eddig bárhonnan. Nem kettőt-hármat juttat ki innen, hanem két-háromszázat, akik szétszóródnak majd Németországban.
A tábor ellátottsága ideálisnak volt mondható. A foglyok napközben szabadon mozoghatnak, saját kertjükben termeszthetnek zöldségeket, szabadidejükben énekelhetnek, sportolhatnak. Munkájukhoz ásókat, csákányokat is kapnak (ezeket a szerszámokat később a szökéshez használják). Van folyóvíz, villanyáram, és a genfi egyezmény értelmében a foglyok csomagokat is kaphatnak otthonról, amiket csak alkalomszerűen ellenőriznek. Így kis álcázással sok apró tárgy bejuttatható volt a kapott csomagok segítségével (pl. iránytű, vagy rádióalkatrészek is). A csomagok tartalmának ezek egy részét (pl. csokoládé, lekvár, kávé, stb.) az őrök megvesztegetésére fordítják.
A tábor két kabinja illetve a konyha alatt összesen három alagutat kezdenek ásni, melyek hossza egyenként kb. 100 méter. Az alagutak 9 méter mélyen vannak. Van egy fogoly, aki hamis útleveleket, vasúti jegyeket kezd készíteni 250 ember számára. A kiásott földet a nadrágjukban elrejtett zacskókba teszik bele, kiviszik az udvarra és ott elszórják. Az első alagutat nem sokkal a tervezett szökés előtt véletlenül észreveszik, és több hónap munkája kárba vész. Ives ekkor besokall és felmászik a drótkerítésen, ahol az egyik őrtoronyból lelövik. A többiek elkezdik a másik alagutat építeni. Az alagútásó, Charles Bronson a legerősebb köztük, de később kiderül, hogy klausztrofóbiás, emiatt ő is a kerítésen akar átszökni, hogy ne veszélyeztesse a többiek szökését. Egy barátja azonban visszatartja és megígéri neki, hogy segíteni fog neki az alagúton átjutni. Közben a hamis útleveleket készítő tiszt megvakul. Végül sokaknak sikerül kijutniuk az alagúton, de valaki véletlenül zajt csap, és ekkor a többi rab szökése meghiúsul. A menekültek saját készítésű civil ruhában vannak, hamis papírokkal, és sokan elég jól beszélnek németül, hogy az ellenőrző pontokon átjussanak.
Az elmenekült 76 fogoly közül ötvenet elfognak és kivégeznek a mezőn. A többi elfogottat visszaviszik a táborba, ahol a korábbi táborparancsnokot éppen leváltja egy SS-tiszt. Hárman menekülnek meg: Danny Velinski és Willie, a haverja egy nagy svéd tengerjáró hajóra szállnak fel, Sedgwick, „az ezermester” pedig megérkezik Spanyolországba, ahova el szeretett volna jutni (a francia és a spanyol ellenállás segítségével sikerült neki).
Itt a vége a cselekmény részletezésének!Szereplők [szerkesztés]
- Steve McQueen – Virgil Hilts amerikai repülőszázados, „a magánzárka királya”, a táborba érkezése előtt már 18 alkalommal próbált megszökni
- James Garner – Hendley, „a tolvaj”
- James Donald – Ramsey, a különleges ügyosztály tisztje, hivatalos kapcsolattartó a tábor német vezetésével. Az egyik lábára biceg, bottal jár.
- Richard Attenborough – Bartlett, „a nagy X”, a szökés fő szervezője, a foglyok parancsnoka. A szökés után elfogják és kivégzik.
- Charles Bronson – Danny Velinski
- James Coburn – Sedgwick, „az ezermester”
- Gordon Jackson – James MacDonald
- Angus Lennie – Ives, repülőtiszt
- David McCallum – Ashley-Pitt
- Nigel Stock - Cavendish
- John Leyton - Willie, Danny haverja
- Donald Pleasence - Blythe, „a hamisító”
- Hannes Messemer - von Luger, német táborparancsnok
- Robert Graf - Werner, fekete egyenruhás német, tábori őr
Díjak, jelölések [szerkesztés]
- Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál (1963)
- díj: Steve McQueen (legjobb színész)
- jelölés: John Sturges (Nagydíj)
- Writers Guild of America (1964)
- jelölés: legjobb forgatókönyv (James Clavell, W.R. Burnett)
- Laurel Awards (1964)
- 2 helyezés: Steve McQueen (legjobb alakítás akciófilmben)
- 2 helyezés: legjobb film
- jelölés: James Garner (legjobb alakítás akciófilmben)
- Oscar-díj (1964)
- jelölés: Ferris Webster (legjobb vágás)
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a The Great Escape (film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Források [szerkesztés]
- The Great Escape (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. december 19.)
- Photos of the filming
Irodalom [szerkesztés]
- Paul Brickhill: The Great Escape. Norton, New York 2004, 264 (XV) S., ISBN 0-393-32579-2
