A nagy szökés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nagy szökés
(The Great Escape)
A nagy szökés című film főcíme.jpg
Rendező John Sturges
Producer John Sturges
James Clavell (nem szerepel a stáblistán)
Alapmű Paul Brickhill: The Great Escape
Forgatókönyvíró James Clavell
W. R. Burnett
Főszerepben Steve McQueen
James Garner
James Donald
Richard Attenborough
Charles Bronson
James Coburn
Gordon Jackson
Zene Elmer Bernstein
Operatőr Daniel L. Fapp
Gyártás
Gyártó The Mirisch Company
Ország  USA
Nyelv angol
francia
német
orosz
Időtartam 165 perc
Forgalmazás
Forgalmazó USA United Artists
Bemutató USA 1963. július 4.
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap

A nagy szökés (eredeti címe: The Great Escape) 1963-ban bemutatott amerikai háborús film John Sturges rendezésében. A film cselekménye igaz történeten alapul: egy második világháborús németországi fogolytáborban játszódik. A film érdekessége, hogy a szereplők között egyetlen nő sincs.

Tartalomjegyzék

Cselekmény [szerkesztés]

A Birodalom sok időt és energiát fordított a hadifogolytáborokból megszökött angol, amerikai és ausztrál tisztek újbóli kézre kerítésére. Éppen ezért a németek létesítettek egy speciális tábort, a Stalag Luft III-at, amit a legkorszerűbb és legszigorúbb biztonsági intézkedésekkel működtettek, melyből reményeik szerint lehetetlen megszökni. A Luftwaffe főparancsnokságának az volt a célja, hogy az összes „nehézfiút” begyűjtse egy helyre, akik korábban számtalan fogolytáborból megszöktek már. A tábort többszörös szögesdrótkerítés veszi körül. A belső területet 4 különböző toronyból figyelik, ahol géppuskás őrök vannak. A tornyok sötétedés után fényszórókkal pásztázzák a területet.

A film egyik főszereplője Hilts százados, pilóta (Steve McQueen), aki eddig 18-szor szökött meg hasonló, de kevésbé felszerelt táborokból. Már az első napon közelről szemügyre veszi a drótkerítést, ami azonban tilos, ezért egy másik emberrel együtt (Ives repülőtiszt) 20 napos magánzárkába kerül.

A hadifogoly tiszteknek kötelessége volt a szökés azért, hogy a keresésükre kirendelt katonákat hosszabb ideig lekössék, és azokat addig ne lehessen máshol bevetni. Bartlett repülőőrnagy is ebbe a táborba kerül, előtte három hónapig a Gestapo foglya volt. Elhatározza, hogy több ember fog megszökni ebből a tökéletesen őrzött táborból, mint eddig bárhonnan. Nem kettőt-hármat juttat ki innen, hanem két-háromszázat, akik szétszóródnak majd Németországban.

A tábor ellátottsága ideálisnak volt mondható. A foglyok napközben szabadon mozoghatnak, saját kertjükben termeszthetnek zöldségeket, szabadidejükben énekelhetnek, sportolhatnak. Munkájukhoz ásókat, csákányokat is kapnak (ezeket a szerszámokat később a szökéshez használják). Van folyóvíz, villanyáram, és a genfi egyezmény értelmében a foglyok csomagokat is kaphatnak otthonról, amiket csak alkalomszerűen ellenőriznek. Így kis álcázással sok apró tárgy bejuttatható volt a kapott csomagok segítségével (pl. iránytű, vagy rádióalkatrészek is). A csomagok tartalmának ezek egy részét (pl. csokoládé, lekvár, kávé, stb.) az őrök megvesztegetésére fordítják.

A tábor két kabinja illetve a konyha alatt összesen három alagutat kezdenek ásni, melyek hossza egyenként kb. 100 méter. Az alagutak 9 méter mélyen vannak. Van egy fogoly, aki hamis útleveleket, vasúti jegyeket kezd készíteni 250 ember számára. A kiásott földet a nadrágjukban elrejtett zacskókba teszik bele, kiviszik az udvarra és ott elszórják. Az első alagutat nem sokkal a tervezett szökés előtt véletlenül észreveszik, és több hónap munkája kárba vész. Ives ekkor besokall és felmászik a drótkerítésen, ahol az egyik őrtoronyból lelövik. A többiek elkezdik a másik alagutat építeni. Az alagútásó, Charles Bronson a legerősebb köztük, de később kiderül, hogy klausztrofóbiás, emiatt ő is a kerítésen akar átszökni, hogy ne veszélyeztesse a többiek szökését. Egy barátja azonban visszatartja és megígéri neki, hogy segíteni fog neki az alagúton átjutni. Közben a hamis útleveleket készítő tiszt megvakul. Végül sokaknak sikerül kijutniuk az alagúton, de valaki véletlenül zajt csap, és ekkor a többi rab szökése meghiúsul. A menekültek saját készítésű civil ruhában vannak, hamis papírokkal, és sokan elég jól beszélnek németül, hogy az ellenőrző pontokon átjussanak.

Az elmenekült 76 fogoly közül ötvenet elfognak és kivégeznek a mezőn. A többi elfogottat visszaviszik a táborba, ahol a korábbi táborparancsnokot éppen leváltja egy SS-tiszt. Hárman menekülnek meg: Danny Velinski és Willie, a haverja egy nagy svéd tengerjáró hajóra szállnak fel, Sedgwick, „az ezermester” pedig megérkezik Spanyolországba, ahova el szeretett volna jutni (a francia és a spanyol ellenállás segítségével sikerült neki).

Szereplők [szerkesztés]

Díjak, jelölések [szerkesztés]

  • Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál (1963)
    • díj: Steve McQueen (legjobb színész)
    • jelölés: John Sturges (Nagydíj)
  • Writers Guild of America (1964)
    • jelölés: legjobb forgatókönyv (James Clavell, W.R. Burnett)
  • Laurel Awards (1964)
    • 2 helyezés: Steve McQueen (legjobb alakítás akciófilmben)
    • 2 helyezés: legjobb film
    • jelölés: James Garner (legjobb alakítás akciófilmben)
  • Oscar-díj (1964)
    • jelölés: Ferris Webster (legjobb vágás)

Fordítás [szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a The Great Escape (film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források [szerkesztés]

Irodalom [szerkesztés]

  • Paul Brickhill: The Great Escape. Norton, New York 2004, 264 (XV) S., ISBN 0-393-32579-2