A ló háziasítása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen CommonsDelinker (vitalap | szerkesztései) 2020. június 29., 16:56-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Robot: Hyksos.jpg cseréje a következőre: [[c:File:Modern_loose_interpretation_at_the_The_Pharaonic_Village_in_Cairo_of_a_Battle_scene_from_the_Great_Kadesh_reliefs_of_Ramses_II_on_the_Walls_of_the_)
Vadló ábrázolása a Lascaux-i barlang falán
A hükszoszok, i. e. 1600 körül (egyiptomi falfestmény)

A ló háziasítása hosszú folyamat volt, amelynek során a vadlóból kialakították a házi lovat.

A legkorábbi ismert lótartó népek

A háziasítása a legújabb régészeti kutatások szerint az i. e. 4. évezred folyamán zajlott le Közép-Ázsia és Kelet-Európa területén. Észak-Kazahsztán területén a botaji kultúrában találták meg a vadló tömeges tartásának és hátasállatként való használatának eddigi legkorábbi nyomait az i. e. 3500 körül időből.[1] A folyamat a mai Dél-Oroszország illetve Mezopotámia területén folytatódott. A nomád lótartók hamarosan rájöttek, hogy lovon szállíthatják felszerelésüket, ezért elkezdték málhás lovakként használni őket. Nyugat- és Közép-Európában körülbelül 700 óta, a vaskortól használják a lovat hátas állatként, szállításra, vadászatokhoz, a háborúkban, csatározásokban harci szekerek húzójaként. Az első kifejezetten harci szekerek a mezopotámiai sumer államokban jelentek meg legkésőbb az i. e. 3. évezred elején.[2]

Az i. e. 1800 utáni években a hurrik is harci szekereket használtak, a történetírók szerint ezek négyes fogatok voltak. A szelekciós nemesítés tudományát a kurrit néphez kötik, amely tudomány azután így került át a Közel-Keletre.[3]

Egyiptomot az i. e. 1782 és 1570 közötti években egy kis-ázsiai harcias nép, a hükszoszok igázták le, akik Palesztinán és a Sínai-félszigeten keresztül érkeztek Egyiptomba. A hükszoszok harci szekerekkel és az addig Egyiptomban ismeretlen lovakkal érkeztek, fejlett bronzeszközöket és fegyvereket használtak. Az addig ismeretlen állatok meghonosodtak és hamarosan tenyészteni kezdték őket.

Jegyzetek

  1. Outram, Alan K. (2009. március 6.). „The Earliest Horse Harnessing and Milking” (angol nyelven). Science 323, 1332–1335. o. DOI:10.1126/science.1168594. PMID 19265018. (Hozzáférés: 2018. november 28.)  
  2. Winkler, G A hadviselés művészete, i. m. 10. o.
  3. Mihók Sándor - Pataki Balázs: Lófajták - A ló szerepe az emberiség történetében.

Források

  • Josee Hermsen: Lovak enciklopédiája, Ford. Horváth Ildikó. Ventus Libro Kiadó, 2006. ISBN 978-963-9546-74-5
  • Mihók Sándor, Pataki Balázs: Lófajták, Mezőgazda Kft, 2003. ISBN 978-963-286-471-6
  • Talbot-Rice, T.: Ancient Arts of Central Asia, Thames and Hudson, New York, 1965
  • Rubicon történelmi magazin: Kis magyar lótörténelem; 2013/7. szám, 36-81. oldal
  • Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1  

További információk

Kapcsolódó szócikkek