A felvilágosodás korának magyar irodalma

A felvilágosodás irodalma 1772–1795

Bessenyei György

Csokonai Vitéz Mihály

• A felvilágosodás vezéralakja: Bessenyei György (1747–1811)
• A nyelvi és irodalmi megújulás kezdetei:
  • a széppróza első képviselői: Mészáros Ignác (1721–1800), Kónyi János (meghalt 1792 körül), Báróczi Sándor (1735–1809)
  • Ráday Gedeon (1713–1792)
  • A felvilágosodás első jelei a költészetben: Barcsay Ábrahám (1742–1806), Fekete János (1741–1803), Péczeli József (1750–1792)
  • A nyelvújító mozgalom megindulása: Ráth Mátyás és Barczafalvi Szabó Dávid (1752?–1828) óvatos újításai
  • A tudományos irodalom fejlődése
  • felvilágosodás és népiesség: Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805)
• Írók a köztársasági mozgalomban: Batsányi János (1763–1845), Verseghy Ferenc (1757–1822), Szentjóbi Szabó László (1767–1795)

Hagyományőrző írók

Orczy Lőrinc (1718–1789), Gvadányi József (1725–1807), Dugonics András (1740–1818), Pálóczi Horváth Ádám (1760–1820)

Szentimentalisták

A magyar szentimentalizmus képviselőinek fellépése: Ányos Pál (1756–1784), Dayka Gábor (1769–1796), Kármán József (1769–1795)

Magyar nyelvű színjátszás és drámairodalom

• A nemzeti színjátszás kialakulása: Kelemen László (1762–1814) színtársulatának létrejötte és az Erdélyi Magyar Színjátszó Társaság megalakulása
• Kísérletek a színpadi irodalom megteremtésére: írók: id. Teleki László (1764–1821), fordítók: Teleki Ádám (1740–1792), Zechenter Antal, Péczeli József, Endrődy János (1756–1824)

Lásd még

• Magyar irodalomtörténet
• A barokk kor magyar irodalma
• 19. századi magyar irodalom

Külső hivatkozások

• Villanyspenót - hálózati magyar irodalomtörténeti kézikönyv
• A Magyar irodalom története I-VI. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966. Főszerkesztő: Sőtér István