Új Köztársaság (Dél-Afrika)
| Új Köztársaság Nieuwe Republiek | |||
| 1884 – 1888 | |||
| |||
 | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Vryheid | ||
| Hivatalos nyelvek | afrikaans | ||
| Vallás | holland református | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | Köztársaság | ||
| Államfő | Lucas Johannes Meyer (1884–1888) | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Új Köztársaság Nieuwe Republiek témájú médiaállományokat. | |||
Az Új Köztársaság azaz búr nevén Nieuwe Republiek egyike a kései búr államoknak, a mai Dél-afrikai Köztársaság területének délkeleti részén. 1884 és 1888 között állt fenn, fővárosa Vryheidben volt.[1] Önállóságát elismerte a két fő búr köztársaság Transvaal és Oranje valamint a Német Birodalom és Portugália is.[2] Vezetője Lucas Johannes Meyer volt, aki végül államát egyesítette Transvaallal.
A búr telepesek már az állam megalapítását megelőzően letelepedtek a vidéken.[2] A telepesek fegyverrel segítették meg Dinuzulu zulu uralkodót egy trónviszály során.[1] Búr segítséggel Dinuzulu legyőzte fő riválisát, Zibhebhut és visszaszereztek tőle egy korábban elrabolt, 9000 állatból álló szarvasmarhacsordát is.[1] Dinuzulu cserébe további földeket adományozott a búroknak az Imfolozi folyónál,[2] s írásban rögzítették is, hogy a területen a búrok saját államot alapíthatnak.[1] A szerződés ratifikálása 1884. július 31-én történt meg és augusztus 5-én megalakult az Új köztársaság parlamentje, a Volksraad, magyarul Néptanács, amelynek saját épülete volt a fővárosban.[1]
A búrok Dinuzulu koronázásán is tiszteletüket tették és fegyvereseik korántsem mellékesen az esemény zavartalan lefolytatására is ügyeltek.[2] A Dinuzulutól kapott terület mértéke meghaladta a 16 millió hektárt.[1]
1884. augusztus 5-én Meyer deklarálta az Új Köztársaságot. Bár eleinte az angolok is szavatolták az újdonsült állam önállóságát (1886. október 22.), de ezt igen hamar visszavonták. Az Új Köztársaság kormánya 1885. október 26-án ismételten kihirdette a határait,[1] de ez nem gátolta meg a briteket, hogy 1887. májusában[1] annektálják a terület egy jelentős részét.[2] Hollandia szintén nem ismerte el az Új Köztársaságot annak minden erőfeszítése ellenére.[1] A britek leginkább attól tartottak, hogy a búrok kijáratot szereznek a tengerhez, amely tovább erősítené az önállóságukat. Továbbá a búr államok hirdették Zuluföld feletti egyedüli hegemóniájukat is, ami szintén sértette a brit terjeszkedési érdekeket.[1]
A brit annexióra válaszul a zuluk támadást indítottak, ám az angolok leverték Dinuzulut, amely aztán Zuluföld bekebelezéséhez vezetett. Miután az Új Köztársaság elvesztette fő szövetségesét és a kormánya súlyos pénzügyi gondokkal is küszködött,[1] Meyer Transvaallal állapodott meg az egyesülésről. 1888. július 20-án az Új Köztársaságot Transvaalhoz csatolták, amelyen belül továbbra is autonómiával rendelkezett.[2] A búr-zulu viszony az első búr háború kitöréséig stabil maradt. Miután azonban a zuluk a háborúban a briteket segítették pont egy Vryheidnál kivívott győzelemnél, a zuluk és a búrok kapcsolata megromlott.
A köztársaság emlékeit gyűjti és őrzi a Nieuwe Republiek Museum Vryheid városában,[3] amelyet 1939-ben alapítottak és a Volksraad egykori épületében rendeztek be.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j k l Die Nieuwe Republiek-bakens, Vryheid (Afrikanergeskiedenis). [2023. január 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. január 28.)
- ↑ a b c d e f Dominy, Graham: The New Republicans. A Centennial Reappraisal of the 'Nieuwe Republiek' (1884-1888)
- ↑ NIEUWE REPUBLIEK MUSEUM (weboldal)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
