Új-zélandi ásólúd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Új-zélandi ásólúd
Paradise-Shelduck-pair.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Tarkalúdformák (Tadorinae)
Nemzetség: Ásóludak (Tadorini)
Nem: Tadorna
Faj: T. variegata
Tudományos név
Tadorna variegata
(Gmelin, 1789)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Új-zélandi ásólúd témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Új-zélandi ásólúd témájú kategóriát.

Az új-zélandi ásólúd (Tadorna variegata) a madarak osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába, a tarkalúdformák (Tadorninae) alcsaládjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Új-Zéland szigetein és a Stewart szigeten igen elterjedt faj, egyike Új-Zéland azon kevés bennszülött madarainak, amelyeknek nem ártott az ember tevékenysége. Kóborlásai során eljut Ausztráliába is. A természetes élőhelye mérsékelt övi füves puszták, tengerparti árapály övezet, édesvizű tavak, folyók és patakok környéke.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 65-70 centiméter, testtömege 5 kilogrammnál is nagyobb lehet.

A hím
és a tojó

Úgy fest, mint egy túlságosan nagyra nőtt esetlen réce. A nemek színezete eltérő, a hímet sötétbarna fejéről és tollazatáról lehet felismerni. A tojó rozsdabarna tollazata a vörös ásólúdéra (Tadorna ferruginea) emlékeztet, feje és nyaka azonban hófehér. Repüléskor mindkét nemnél feltűnő a szárnyak alsó és felső kis fedőtollainak fehér színe.

Egyedülálló a madárvilágban, hogy csak a tojó cseréli le nászruháját, a hím nem. A költési időszakon kívül a tojó tolla sokkal sötétebb.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Védett tengeröblökben és folyótorkolatokban, a víz közelében él, de kis hegyi patakoknál és pocsolyáknál is előfordul. Bokros pusztákon is fészkel.

Általában párban látni, a párok nagyobb csoportokon belül is együtt maradnak.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párok életük végéig együtt maradnak és költéskor nagyobb territóriumot védelmeznek, a fészkek ezért magányosan állnak. A költési időszak rendszerint augusztustól januárig tart. a fészkeket üregekbe építik, például Faodvakba, sziklahasadékokba, föld alatti lyukakba, de kidőlt fák alá is. Az 5-15 tojásból álló fészekaljat többnyire egy béleletlen, lapos mélyedésbe rakják, amit utána pehelytollakkal párnáznak ki. A tojó egyedül kb. 30-35 napig költ, kikelés után a vízhez vezeti fiókáit és továbbra is velük törődik. A hím a közelben őrködik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]