Édes János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Édes János
Született1809. március 3.
Litér
Elhunyt1846
Zádorfalva
Foglalkozásalelkész,
költő
SablonWikidataSegítség

Édes János (Litér, 1809. március 3.Zádorfalva, 1846. november 7.) református lelkész, költő.

Élete[szerkesztés]

Édes Gergely fia, Édes Albert öccse volt. Négyéves korában héberül és görögül olvasott; 13 éves korában Losoncon aláírt az iskolai törvényeknek (subscribált), azaz a bölcseleti osztályokba lépett. A gimnáziumot Pápán kezdte, honnan Márton István méltatlan bánásmódja Albert bátyjával együtt elűzte; emez Sárospatakra, ő pedig Losoncra távozott és a teológiát Sárospatakon végezte. Lelkészkedett Zsarnón, Imolán és végre Zádorfalván.

Munkái[szerkesztés]

Édes János egyházi beszédei. 1844. Miskolcz. (Ism. Mitrovics Gyula, Egyházi szónoklattan 143. l.)

Czikkei: Ez-két szó a magyar nyelv ügyében (Tud. Gyűjtemény 1834), Önszeretet, öngyűlölet (Uo. 1835.), Uti képek (Társalkodó 1839.); ő is verselgetett és Abafi Lajos mutatványul közöl is egy verset tőle a Figyelőben (XVIII.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.