Árgushal
|
|
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Árgushal model a londoni Természettudományi Múzeumban. |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Scatophagus argus (Linnaeus, 1766) |
||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Árgushal témájú médiaállományokat. |
Az árgushal (Scatophagus argus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályához, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjéhez és az árgushalfélék (Scatophagidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Az árgushal elterjedési területe az indo-csendes-óceáni térség. Élőhelye, Japántól Pápua Új-Guineán keresztül, Délkelet-Ausztráliáig terjed. Közkedvelt akváriumi hal is.
E halfajt szépsége és kíváncsisága miatt tartják. Testfelépítésben hasonlít a diszkoszhalak (Symphysodon), de nem olyan érzékeny, mint ők. A kifejlett példányok csak a brakk- és sósvizet tűrik, de az ivadék az édesvízben is megél. A melegebb vízhőmérsékletet kedveli, körülbelül 21 - 28 Celsius-fokos vízben érzi jól magát. Akváriumban való tartásuk nagyon könnyű. Az ivadék a kisebb akváriumokban is megvan, de növekedése során, ha egyéb halfajok is vannak mellette, nagyobb akváriumot igényel. Szűk helyen, az akváriumi társait bántalmazza.
[szerkesztés] Megjelenése
Az árgushal kétféle színváltozatban található meg, zöldben és vörösben. Mindkét színű halon fekete foltok, pöttyök vannak.
[szerkesztés] Életmódja
Ez a halfaj mindenfélét megeszik. Növényi és állati eredetű táplálékot, törmelékeket, fagyasztott haleledelt, de még az akváriumban levő növényeket is. Táplálkozás közben sokat pazarolnak, emiatt a nagyon jó szűrőberendezés kell az akváriumhoz. Minél idősebb a fogságban tartott árgushal, annál tisztábban kell tartani a vízét, mivel a sósvízben, a táplálékból lebomlott fehérjék, mérgező anyagokat állítanak elő. Az árgushal társas hal, jóbb ha fajtársakkal van körülvéve.
[szerkesztés] Fogyaszthatósága
A természetes élőhelyén, az emberek megeszik ezt a halfajt. Kifogásakor és feldolgozásakor ügyelni kell, mivel testének elülső részén, kis, mérgező tüskék vannak, amelyek megérintése fájdalmat, vagy akár ájulást is okozhatnak. A legjobb gyógymódszer, a mérge ellen, a forró víz.[1]
[szerkesztés] Képek a fajról
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Gisha Sivan, K. Venketesvaran, C.K. Radhakrishnan (2007. szeptember 15.). „Biological and biochemical properties of Scatophagus argus venom”. Toxicon 50 (4), 563–571. o, Kiadó: Elsevier Ltd. DOI:10.1016/j.toxicon.2007.05.002. PMID 17599379.
[szerkesztés] Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Scatophagus argus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.

