„Asperger-szindróma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Okai: ref jav
a →‎Kezelése: ref jav
58. sor: 58. sor:
*a szociális képességek fejlesztése a hatékonyabb interakciók érdekében<ref>{{cite journal |author= Krasny L, Williams BJ, Provencal S, Ozonoff S |title= Social skills interventions for the autism spectrum: essential ingredients and a model curriculum |journal= Child Adolesc Psychiatr Clin N Am |volume=12 |issue=1 |pages=107–22 |year=2003 |pmid=12512401 |url=http://www.childpsych.theclinics.com/article/PIIS1056499302000512/fulltext |doi=10.1016/S1056-4993(02)00051-2}}</ref>
*a szociális képességek fejlesztése a hatékonyabb interakciók érdekében<ref>{{cite journal |author= Krasny L, Williams BJ, Provencal S, Ozonoff S |title= Social skills interventions for the autism spectrum: essential ingredients and a model curriculum |journal= Child Adolesc Psychiatr Clin N Am |volume=12 |issue=1 |pages=107–22 |year=2003 |pmid=12512401 |url=http://www.childpsych.theclinics.com/article/PIIS1056499302000512/fulltext |doi=10.1016/S1056-4993(02)00051-2}}</ref>
*kognitív viselkedésterápia a stresszkezelés javítására, aminek az is célja, hogy csökkentse a félelmeket és fegyelmezze a robbanásszerű érzelmeket; ezáltal mérsékelje a hajlamot a kényszeres és a repetitív rutinokra<ref name=Myles>{{cite journal |author= Myles BS |title= Behavioral forms of stress management for individuals with Asperger syndrome |journal= Child Adolesc Psychiatr Clin N Am |volume=12 |issue=1 |pages=123–41 |year=2003 |pmid=12512402 |url=http://www.childpsych.theclinics.com/article/PIIS1056499302000482/fulltext |doi=10.1016/S1056-4993(02)00048-2}}</ref>
*kognitív viselkedésterápia a stresszkezelés javítására, aminek az is célja, hogy csökkentse a félelmeket és fegyelmezze a robbanásszerű érzelmeket; ezáltal mérsékelje a hajlamot a kényszeres és a repetitív rutinokra<ref name=Myles>{{cite journal |author= Myles BS |title= Behavioral forms of stress management for individuals with Asperger syndrome |journal= Child Adolesc Psychiatr Clin N Am |volume=12 |issue=1 |pages=123–41 |year=2003 |pmid=12512402 |url=http://www.childpsych.theclinics.com/article/PIIS1056499302000482/fulltext |doi=10.1016/S1056-4993(02)00048-2}}</ref>
*az olyan kísérő betegségek gyógyszerelése, mint a depresszió<ref name=Towbin/>
*az olyan kísérő betegségek gyógyszerelése, mint a depresszió<ref name=Towbin>{{cite journal |author= Newman SS, Ghaziuddin M |title= Violent crime in Asperger syndrome: the role of psychiatric comorbidity |journal= J Autism Dev Disord |volume=38 |issue=10 |pages=1848–52 |year=2008 |pmid=18449633 |doi=10.1007/s10803-008-0580-8}}</ref>

*foglalkozások a szenzoros integráció és a mozgáskoordináció fejlesztésére
*foglalkozások a szenzoros integráció és a mozgáskoordináció fejlesztésére
*szociális és kommunikációs fejlesztés, beszédterápia, a pragmatika fejlesztése a beszélgetés elkezdésére és befejezésére<ref>{{cite journal |author= Paul R |title= Promoting social communication in high functioning individuals with autistic spectrum disorders |journal= Child Adolesc Psychiatr Clin N Am |volume=12 |issue=1 |pages=87–106 |year=2003 |pmid=12512400 |url=http://www.childpsych.theclinics.com/article/PIIS1056499302000470/fulltext |doi=10.1016/S1056-4993(02)00047-0}}</ref>
*szociális és kommunikációs fejlesztés, beszédterápia, a pragmatika fejlesztése a beszélgetés elkezdésére és befejezésére<ref>{{cite journal |author= Paul R |title= Promoting social communication in high functioning individuals with autistic spectrum disorders |journal= Child Adolesc Psychiatr Clin N Am |volume=12 |issue=1 |pages=87–106 |year=2003 |pmid=12512400 |url=http://www.childpsych.theclinics.com/article/PIIS1056499302000470/fulltext |doi=10.1016/S1056-4993(02)00047-0}}</ref>

A lap 2009. május 16., 18:26-kori változata

Az Asperger-szindróma (Asperger syndrome, gyakori rövidítése AS) neurobiológiai pervazív fejlődési zavar; az autizmus egy enyhébb formája. A klasszikus autizmustól (Kanner-szindróma) az különbözteti meg, hogy míg az autistáknál „már hároméves kor előtt késés figyelhető meg a szociális interakcióban, a nyelvi képességekben, a szimbolikus és imaginatív játékban” (DSM-IV definíció), addig az Asperger-szindrómánál ez nem jelentkezik; ezenkívül az Asperger-szindrómára – az autizmussal ellentétben – jellemző a normális ütemű nyelvi fejlődés, valamint az átlagos vagy annál magasabb intelligenciaszint. Mindezek miatt felismerése is nehezebb, egyes becslések szerint az esetek 30-50%-át nem diagnosztizálták. Számos Asperger-szindrómás magától is képes felismerni azokat a dolgokat, amiben eltér a többi embertől, megtanulja leküzdeni hátrányait és képes beilleszkedni a társadalomba akár anélkül is, hogy tudná magáról, hogy Asperger-szindrómás.

A rendellenességet dr. Hans Asperger osztrák pszichiáter és gyermekorvos (1906–1980) írta le először 1944-ben; ő az autisztikus pszichopátia nevet adta neki. Róla nevezte el a szindrómát dr. Lorna Wing angol pszichiáter és pszichológus, aki egy 1981-es írásában használta először a kifejezést. Az Asperger-szindróma a Mentális rendellenességek diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) 4. kiadásába (DSM-IV) került be 1994-ben.

A diagnózist megnehezíti, hogy nincs univerzálisan elfogadott diagnosztikai kritériumrendszere. Pontos okai és előfordulási gyakorisága sem ismert, elsősorban a diagnosztizálási rendszerek változatossága miatt.

Diagnosztikai kritériumok

A Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM-IV) 299.80-as szakasza alapján a kritériumok, aminek alapján a szindróma diagnosztizálható:

  1. A szociális interakciók minőségbeli csökkenése, mely a következő legalább két területen manifesztálódik:
    1. viselkedési minta nem verbális, kifejezett zavarai, mint például a szemkontaktus kerülése, valamint a társas interakciókat szabályozó gesztusok zavarai;
    2. egyfajta képtelenség a fejlődésben hasonló korúakhoz való viszony fejlesztésében;
    3. hiányzó spontán vágyak például másokkal való játék-, szórakozás- vagy aktivitásmegosztásra;
    4. hiányzó szociális vagy érzelmi kapcsolatfelvételi szándékok;
  2. Korlátozott, repetitív és sztereotipikus viselkedési minta, melyekre érdeklődési és aktivitási formák esetében legalább az alábbi jellemzők közül valamelyik ráillik:
    1. koncentrált foglalkozás egy vagy több sztereotipikus és korlátozott érdeklődési viselkedési mintával, melyeknek intenzitása vagy maga az érdeklődési terület eltér a normálistól;
    2. látszatra makacs követése speciális, nem funkcionális rutinoknak vagy rituáléknak;
    3. folyamatosan foglalkozik egyes részdarabokkal vagy tárgyakkal.
  3. Semmi jele sincsen késésben az általános beszédképességben (például az érintett személy kétéves korban egyes szavakat már használ, majd kb. hároméves korban komunikatív módon képes beszélni);
  4. Semmi látható jele sincsen a klinikai kognitív fejlődésnek; a viselkedési minták életkornak megfelelően alakulnak; kíváncsiság a környezetére, a gyermeki szokásokra;
  5. Semmi specifikusan látható jele sincsen mélyre ható fejlődési rendellenességnek vagy skizofrén jelenségeknek.

Járulékos jelenségek

Az Asperger-szindrómás egyéneknek a diagnózishoz szorosabban nem kapcsolódó tüneteik és vonásaik lehetnek, amik mélyen érintik az adott személyt, vagy a családját. Ezek egyaránt hatnak az érzékelésre, a mozgásra, az érzelmekre, és az alvásra.

Gyakori a megszokottnál érzékenyebb látás és hallás.[1] A minták kis mértékű változásait is észreveszik, legyen szó akár tárgyak elrendezésének, akár egy jól ismert kép részleteiről.[2] Ez rendszerint tartományfüggő. Azonban rosszabbul teljesítenek egyes hallást vagy térbeli látást igénylő észlelési feladatokban, mint a jól funkcionáló autisták, és látási memóriában is alulmaradnak velük szemben.[3] Szokatlanul érzékenyek vagy érzéketlenek lehetnek a különböző érzéki ingerekre, és szinesztéziásak is lehetnek.[4] Mindezek másoknál is előfordulhatnak, és nem feltétlenül utalnak Asperger-szindrómára.

Hans Asperger leírása[3] és más diagnosztikai sémák[5] is megemlékeznek némi ügyetlenségről. Az Asperger-szindrómás gyerekek fejlődése késhet a mozgási ügyességet igénylő területeken, mint amilyen a kerékpározás, vagy egy üveg kinyitása. Gondjaik lehetnek a mozgáskoordinációval, a látás és a mozgás összehangolásával.[3] Problémák lehetnek a propriocepcióval (a testhelyzet észlelésével), az egyensúlyozással, a hüvelykujj és a többi ujj szembeállításával. Nem nyilvánvaló, hogy ezek a rendellenességek meghatározóak az Asperger-szindróma és a többi jól funkcionáló autizmus szempontjából.[3]

Az Asperger-szindrómás gyerekeknek gyakran alvászavarosak. Nehezen alszanak el, túl sokszor ébrednek fel éjszaka, vagy túl korán kelnek.[6] Gyakran nem tudják a saját érzelmeiket meghatározni és leírni, de nem lehet tudni, hogy ezeket az Asperger-szindróma okozza-e..[7] Although AS, lower sleep quality, and alexithymia are associated, their causative relationship is unclear.[8]

A többi jól funkcionáló autista szüleihez képest az Asperger-szindrómás gyerekek szülei több stresszt kénytelenek kiállni.[9]

Okai

Már Hans Asperger is leírt hasonló jellegzetességeket az általa vizsgált gyerekek családjában, különösen az apáknál. A kutatások megerősítették ezt a megfigyelést, és azt sugallják, hogy az Asperger-szindrómának genetikai okai vannak. Az elméletek szerint az autizmus kifejeződése több génen múlik. Bár még nem találtak ilyen gént, a kutatók ezzel magyarázzák a tünetek sokféleségét.[3][10] Genetikai okokra utal a családi halmozódás, és a hasonló, de enyhébb formában meglevő rendellenességek a családban, mint például kisebb nehézségek a társas interakciókban, az olvasásban, vagy a nyelvhasználatban.[11]

A legtöbb kutatás arra utal, hogy a teljes autizmusspektrumon ugyanazok a genetikai tényezők,[3] de ezek az Asperger-szindrómában nagyobb szerephez jutanak, mint az autizmusban. Az elméletek szerint egyes gének bizonyos alléljai megnövelik az egyén hajlamát az Asperger-szindrómára. Ha ez bekövetkezik, akkor az allélok pontos kombinációja határozza meg az egyes tünetek meglétét és súlyosságát.[11]

Néhány eset teratogének (fejlődési rendellenességet okozó tényezők) hatására utalhat a terhesség első nyolc hetében. Bár ezek nem zárják ki a későbbi keletkezést, az autizmus nagyon hamar megjelenik a fejlődés során.[12] A születés utáni életben több környezeti tényezőt is feltételeztek, de ezeket nem sikerült tudományos igénnyel igazolni.[13]

Kezelése

Az Asperger-szindróma kezelése arra irányul, hogy elmúljanak a stresszelő tünetek, és a gyerek szociális és kommunikációs képességei korának megfelelően fejlődjenek.[3] Multidiszciplináris megközelítésben, testreszabottan végzik ezt a fejlesztést.[14] Sikereik ellenére az egyes beavatkozások hatásossága és eredményessége korlátozott.[3][15]

Az Asperger-szindróma ideális kezelése sikeresen egyezteti össze a az egyes tünetekkel foglalkozó terápiákat. Míg a legtöbb szakember szerint a kezelést mielőbb el kell kezdeni, addig nincsenek mindenki számára egyformán legjobb kezelési módszerek.[11] A kezelés hasonlít a jól funkcionáló autizmus kezelésére, de leginkább a kommunikációban érdekelt.[3]

A tipikus program a következőket foglalja magába:[11]

  • a szociális képességek fejlesztése a hatékonyabb interakciók érdekében[16]
  • kognitív viselkedésterápia a stresszkezelés javítására, aminek az is célja, hogy csökkentse a félelmeket és fegyelmezze a robbanásszerű érzelmeket; ezáltal mérsékelje a hajlamot a kényszeres és a repetitív rutinokra[17]
  • az olyan kísérő betegségek gyógyszerelése, mint a depresszió[18]
  • foglalkozások a szenzoros integráció és a mozgáskoordináció fejlesztésére
  • szociális és kommunikációs fejlesztés, beszédterápia, a pragmatika fejlesztése a beszélgetés elkezdésére és befejezésére[19]
  • támogatás és segítségnyújtás a szülőknek, különösen az otthon használt viselkedéstechnikák bevezetésében

Hivatkozások

Források

  1. ↑ Frith U (2004). „Emanuel Miller lecture: confusions and controversies about Asperger syndrome”. J Child Psychol Psychiatry 45 (4), 672–86. o. DOI:10.1111/j.1469-7610.2004.00262.x. PMID 15056300.  
  2. ↑ Prior M, Ozonoff S.szerk.: Volkmar FR: Psychological factors in autism, Autism and Pervasive Developmental Disorders, 2nd, Cambridge University Press, 69–128. o. (2007). ISBN 0-521-54957-4 
  3. ↑ a b c d e f g h i McPartland J, Klin A (2006). "Asperger's syndrome". Adolesc Med Clin 17 (3): 771–88. doi:10.1016/j.admecli.2006.06.010 (inactive 2008-06-25). PMID 17030291.
  4. ↑ Bogdashina O. Sensory Perceptional Issues in Autism and Asperger Syndrome: Different Sensory Experiences, Different Perceptual Worlds. Jessica Kingsley (2003). ISBN 1-843101-66-1 
  5. ↑ Ehlers S, Gillberg C (1993). „The epidemiology of Asperger's syndrome. A total population study”. J Child Psychol Psychiat 34 (8), 1327–50. o. DOI:10.1111/j.1469-7610.1993.tb02094.x. PMID 8294522.  
  6. ↑ Polimeni MA, Richdale AL, Francis AJ (2005). „A survey of sleep problems in autism, Asperger's disorder and typically developing children”. J Intellect Disabil Res 49 (4), 260–8. o. DOI:10.1111/j.1365-2788.2005.00642.x. PMID 15816813.  
  7. ↑ Alexithymia and AS:
  8. ↑ Tani P, Lindberg N, Joukamaa M et al. (2004). „Asperger syndrome, alexithymia and perception of sleep”. Neuropsychobiology 49 (2), 64–70. o. DOI:10.1159/000076412. PMID 14981336.  
  9. ↑ Epstein T, Saltzman-Benaiah J, O'Hare A, Goll JC, Tuck S (2008). „Associated features of Asperger Syndrome and their relationship to parenting stress”. Child Care Health Dev 34 (4), 503–11. o. DOI:10.1111/j.1365-2214.2008.00834.x. PMID 19154552.  
  10. ↑ Foster B, King BH (2003). "Asperger syndrome: to be or not to be?". Curr Opin Pediatr 15 (5): 491–4. doi:10.1097/00008480-200310000-00008. PMID 14508298.
  11. ↑ a b c d National Institute of Neurological Disorders and Stroke (NINDS): Asperger syndrome fact sheet, 2007. július 31. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.) NIH Publication No. 05-5624.
  12. ↑ Arndt TL, Stodgell CJ, Rodier PM (2005). „The teratology of autism”. Int J Dev Neurosci 23 (2–3), 189–99. o. DOI:10.1016/j.ijdevneu.2004.11.001. PMID 15749245.  
  13. ↑ Rutter M (2005). „Incidence of autism spectrum disorders: changes over time and their meaning”. Acta Paediatr 94 (1), 2–15. o. DOI:10.1080/08035250410023124. PMID 15858952.  
  14. ↑ Khouzam HR, El-Gabalawi F, Pirwani N, Priest F (2004). „Asperger's disorder: a review of its diagnosis and treatment”. Compr Psychiatry 45 (3), 184–91. o. DOI:10.1016/j.comppsych.2004.02.004. PMID 15124148.  
  15. ↑ Attwood T (2003). „Frameworks for behavioral interventions”. Child Adolesc Psychiatr Clin N Am 12 (1), 65–86. o. DOI:10.1016/S1056-4993(02)00054-8. PMID 12512399.  
  16. ↑ Krasny L, Williams BJ, Provencal S, Ozonoff S (2003). „Social skills interventions for the autism spectrum: essential ingredients and a model curriculum”. Child Adolesc Psychiatr Clin N Am 12 (1), 107–22. o. DOI:10.1016/S1056-4993(02)00051-2. PMID 12512401.  
  17. ↑ Myles BS (2003). „Behavioral forms of stress management for individuals with Asperger syndrome”. Child Adolesc Psychiatr Clin N Am 12 (1), 123–41. o. DOI:10.1016/S1056-4993(02)00048-2. PMID 12512402.  
  18. ↑ Newman SS, Ghaziuddin M (2008). „Violent crime in Asperger syndrome: the role of psychiatric comorbidity”. J Autism Dev Disord 38 (10), 1848–52. o. DOI:10.1007/s10803-008-0580-8. PMID 18449633.  
  19. ↑ Paul R (2003). „Promoting social communication in high functioning individuals with autistic spectrum disorders”. Child Adolesc Psychiatr Clin N Am 12 (1), 87–106. o. DOI:10.1016/S1056-4993(02)00047-0. PMID 12512400.  
  • Atkinson, Rita L.–Atkinson, Richard C.–Smith, Edward E.–Bem, Daryl J.–Nolen-Hoeksema, Susan: Pszichológia. 3. kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, 2005. A fordítás alapja: Hilgard's Introduction to Psychology. 11th Edition, Harcourt Brace Jovanovich College Publishers, Forth Worth, TX, 1993.

Irodalom

  • Tony Attwood: Különös gyerekek. Kalauz az Asperger szindrómáról szülőknek. Animus Kiadó Szolgáltató és Kereskedelmi Kft., 2002.
  • Segar, Marc: Életvezetési útmutató Asperger szindrómában szenvedõ emberek számára. Kapocs - Az Autizmus Alapítvány Kiadója, 1997.

Média

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Asperger-szindróma&oldid=5459163”