Afázia

Az afázia összefoglaló elnevezése mindazon beszédzavarnak, amelyek organikus agyi sérülés következtében jönnek létre. A szó görög eredetű: aphasia, jelentése beszédtelenség.

Az afáziának több formáját lehet megkülönböztetni:

1. szenzomotoros
2. motoros
3. szemantikus
4. szintaktikai

Típusai

A szenzomotoros afázia fő tünete ép hallás mellett a beszédmegértés zavara; emellett folyamatos beszéd, szó- és hangtévesztések, neologizmusok jellemzik.

A motoros afáziában a beszédszervi működések mellett leginkább a beszédkészségek érintettek; a beszéd megértése és a nyelvi emlékezet közepesen zavart, ami félreértésekhez vezet.

A szemantikus afáziában egyes szavak jelentésének felfogása sérül.

A szintaktikai afáziában a mondatalkotás nem megfelelő (agrammatizmus).

A felsoroltakon kívül az afáziának másféle és kombinált változatai is lehetségesek, itt megemlíthető például az akalkulia és az alexia.

A vezetési afázia a Broca- és a Wernicke-központ közötti kapcsolat megszakadása, amiben a beteg nem tudja megismételni a mondottakat.

A transzkortikális afáziában az érintett nem tud magától beszélni, de tud hangosan olvasni.

Amnesztikus afáziában folyamatosan képes beszélni, de szómegtalálási nehézségei vannak.

Minden típusban az írott nyelv használata ugyanúgy zavart lehet, mint a beszéd. Globális afáziában a nyelv minden formája érintett, és a beteget akár teljesen megfoszthatja a nyelv minden formájától.

Beszélhetünk továbbá poszterior és anterior afáziáról is, melyek nevüket az agysérülés helyéről kapták. Michael Ullman kétutas modellje taglalja a két agyterület különböző funkcióját. A modell értelmében a nyelvtan idegrendszeri hátterét az anterior területek (Broca-terület, bazális ganglionok), a lexikonét pedig a poszterior területek (bizonyos temporális régiók) adják.

A poszterior afázia legjellemzőbb tünete főleg az igékre és a főnevekre kiterjedő szótalálási zavar. A poszterior afáziában érintett személyek a szabályos múlt idejű alakok képzésében jobban teljesítenek, mint a rendhagyó formák előállításánál. Ennek oka, hogy az agysérülésük során a memóriafüggő lexikon károsodott, míg a szabályos alakok képzéséért felelős területek sértetlenek maradtak. Kialakulása neuropszichológiai kutatások alapján a bal halántéklebeny és a temporo-parietális területek sérüléséhez köthető.

Az anterior afázia egyik legkifejezettebb tünete az agrammatizmus. Az érintettek ugyanis hajlamosak a nyelvtani elemek hibás használatára, elhagyására. A poszterior afáziás betegekkel ellentétben az anterior afáziában érintettek a rendhagyó alakok képzésében mutattak jobb teljesítményt, míg nehézségeik voltak kitalált igék múlt idejű formáinak létrehozásánál. Az anterior afázia kialakulása főként az elülső területek (Broca-terület és szomszédos területei, bazális ganglionok) sérüléséből adódik.

A szenzoros és a motoros afázia klasszikus leírói Carl Wernicke és Paul Broca. A beszéd szenzoros (érző) és motoros (mozgató) központjait a kéreg különböző pontjaira lokalizálták és az afáziát ezen központok sérülésével magyarázták. Az afázia megismerésére való törekvések közös vonása, hogy a beszédfunkciókat, illetve azok zavarát nem egységes elszigetelt központok működésére, hanem többféle idegrendszeri folyamat egyidejű integratív összekapcsolódására, illetve ezek zavarára vezetik vissza. Az afáziás gyermekek rendszeres logopédiai foglalkoztatást igényelnek.

Terápia

A logopédiai terápia mellett a lovas terápia kulcsfontosságú szerepet tölthet be a nyelvi és beszédfunkciók sérülésének helyreállításában. A lépésben járó ló ugyanazokat a mozgásmintákat közvetíti a rajta ülő páciens számára, mint amit az ember medencéje, törzse, ideg- és izomrendszere egészséges járás közben is megkap. Ez esetben a ló mozgását visszük át a lovon ülőre, aki szinte észrevétlenül, ellazultan fogadja be a különféle ingereket. A gyógylovardákban képzett szakemberek dolgoznak, s nem utolsósorban erre a célra kiképzett lovak várják a gyógyulni, ellazulni vágyókat.

Az afáziából való felépülés gyakori. Sok afáziás beteg felépülésében a jobb oldali kompenzációnak van nagy szerepe. A felépülésnek azonban vannak strukturális korlátjai, így a kompenzációra csak bizonyos területek esetén van lehetőség (szomszédos kéregterület, ellenoldali megegyező kéreg vagy ezekhez hierarchikusan kapcsolódó szubkortikális területek). A felépülést továbbá befolyásolják az olyan tényezők, mint a nem, a kor, a nyelvi lateralitás, a kezesség és nem utolsósorban a sérülés kiterjedtsége és elhelyezkedése.

Lásd még

• Dadogás
• Dizartria
• Hadarás
• Pöszeség

Források

• Pedagógiai lexikon, szerk. Nagy Sándor, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984–1988
• http://demoszthenesz.hu/cikkek/baharevafazia afáziáról szakszerűen
• Blanken, Gerhard (Hg.): Einführung in die linguistische Aphasiologie. Theorie und Praxis. Freiburg: HochschulVerlag, 1991 (ISBN 3-8107-5055-7) (németül)
• Csépe, Győri, Ragó: Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás. Budapest: Osiris Kiadó Kft., 2008
• Leischner, Anton: Aphasien und Sprachentwicklungsstörungen: Klinik und Behandlung. Stuttgart: Thieme, 1987 (2. Aufl.) (ISBN 3-13-573902-3) (németül)
• Lutz, Luise: Das Schweigen verstehen: Über Aphasie. Berlin: Springer, 2004 (3. Aufl.) (ISBN 3-540-20470-9) (németül)
• Pohlmann, Mareike: Die Aphasie-Selbsthilfegruppe: Theorie und Praxis - Von der Gründungsidee bis zur Umsetzung, Saarbrücken: VDM Verlag Dr Müller, 2007, ISBN 978-3-8364-1377-0 (németül)
• Schöler, Meike & Holger Grötzbach: Aphasie: Wege aus dem Sprachdschungel. Berlin: Springer, 2004 (2. Aufl.) (ISBN 3-540-20469-5) (németül)
• Tesak, Jürgen: Einführung in die Aphasiologie. 2., aktualisierte Auflage. Stuttgart/New York: Thieme, 2006 (ISBN 3-13-111112-7) (németül)

Ajánlott irodalom

• Horányi Béla, Neurológia, Budapest, 1961.