Hadarás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hadarás a folyamatos beszéd súlyos zavara. Kapkodó légzés, megiramló, szaggatott beszéd, hangok, szótagok kihagyása, pontatlan, elmosódott kiejtés, egyhangú vagy ismétlődő beszéddallam és hangsúly, egyenetlen ritmus tünetegyüttesében jelenik meg. A beszédbeli tünetek az olvasásban és az írásban is tükröződnek. A nyelvi tünetek: ragozási zavarok, diszgrammatizmus, a mondatszerkesztés hiányosságai és a szókincsszegénység.

Ezek, valamint a gondolatrohanás a téma végiggondolásának, lényegmegmaradásának, a szóbeli figyelem és emlékezet zavarai gátolják a szövegek logikai felépítését. Az általános hadarás igen magas értelmi képesség, a nyelvi megfogalmazást kevésbé igénylő természettudományok (matematika, fizika, kémia) területén mutatkozik meg. A nagymozgások gyorsak és váratlanok. A hadarás személyiségjegyeire barátságosság, megértés, nyitottság, érzékenység, ugyanakkor nyugtalanság és ingerlékenység, valamint felületesség jellemző.

A dadogáshoz képest ritka. Ma még keveset lehet tudni róla. Évekig nem jelent meg szakirodalom erről a beszédhibáról. A hadarók és a szakemberek 2007-ben (Razlog, Bulgária) az első hadarásügyi konferencián létrehozták az International Cluttering Association nemzetközi szövetséget, ami a beszédhibát minden oldalról meg akarja közelíteni, hogy segítsen ezen.

Háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hadarás hátterében örökölt hajlam (gyakori a családi halmozódás) és/vagy a központi idegrendszer működési eltérése állhat.

Terápia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terápia a beszédre, a személyiségre egyaránt irányul. Először a kapcsolódó problémákat próbálják megoldani, és csak utána foglalkoznak a beszéddel. Az egyik központi feladat a megfelelő beszédsebesség megtalálása, szünetek közbeiktatása. Emellett a kiejtést és a hangsúlyozást is gyakorolni kell. A nyelvi tünetekkel is foglalkoznak. Ha a páciensnek más beszédhibája is van, például dadog, akkor azt is kezelik.

Gyerekek kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szakemberek segítsége mellett a következő tanácsokat jó, ha betartjuk egy hadaró kisgyermeknél:

  • Ne hívjuk fel a figyelmét a beszédhibájára
  • Ne javítgassuk, ne szakítsuk félbe, ne ismételtessük meg a mondanivalóját
  • Ne tegyünk úgy, mint ha nem értenénk, vagy nem akarnánk megérteni
  • Mindig legyen elég időnk arra, hogy meghallgassuk
  • Csak akkor produkáltassuk, ha ő is elő akar adni
  • Ne fárasszuk túl
  • Ha fáradt, akkor ne nagyon kérdezgessük, és ner késztessük beszédre
  • Vonjuk be őket olyan elfoglaltságokba, amik sok nyelvi tapasztalatot nyújtan: ilyen a bábozás, a mesélés, éneklés
  • Beszéljünk nyugodtan, halkan, dallamosan
  • Teremtsünk olyan környezetet számára, ahol biztonságban érzi magát

[1]

Felnőttek kezelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hadarás felnőttkorban is eredményesen kezelhető, ami hozzájárul az alany munkahelyi sikereihez is.

Elsőként a beszédtechnikával, azon belül a helyes lélegzés, hangadás, a megfelelő ritmus, hangsúly és hanglejtés kialakítása a cél. A légzéskapacitást egyre hosszabb szövegek gyakorlásával növelik. A felolvasandó szövegeket elemzik, és az alany csak a megjelölt helyeken vehet új levegőt.

Megfigyelik az alany lélegzését, a levegő beosztását, a lélegzés és a beszéd összehangolását, a rekeszizom mozgását. Nem mindegy, hogy mekkora levegőt vesz, hol szívja be, meddig tartja bent, teljesen kiüríti-e az új lélegzetvétel előtt. Emellett még fontos az is, hogy hol, hogyan engedi ki a levegőt, vagy hogy azonnal új levegőt vesz-e, ha a régi elfogyott.

A hat leggyakoribb hiba:

  1. felületes belégzés (hasi helyett vállövi légzés) miatt túl kevés levegőt vesz az alany
  2. befejezetlen kilégzés - új levegővétel előtt nem használja el a tüdőben lévő levegőt
  3. a rekeszizom mozgása nem áll harmóniában a légzés ritmusával, azaz a has nem emelkedik belégzéskor, nem süllyed kilégzéskor
  4. nyugalmi állapotban szájon át lélegzik, nem orron át. Terheléskor ez nem érvényes, akkor mind szájon, mind orron keresztül szabad lélegezni
  5. a levegő pazarlása beszéd közben, vagyis a kilégzés elején túl sokat használ el, így lerövidül az egy levegőre jutó beszéd
  6. átgondolatlan a légvétel helye, nem akkor vesz levegőt, amikor a mondandó kívánja, hanem amikor kifulladt

Miután a tanítvány már jól halad a lélegzőgyakorlatokkal, elkezdik a hanggyakorlatokat is. Tiszta magánhangzókra törekszenek, a logopédus igyekszik kifejezett, jól olvasható szájmozgásokat kialakítani tanítványánál. A felhasznált szövegek az adott magánhangzóra épülnek; a szöveg legtöbb magánhangzója az adott hangzóval egyezik meg. Külön figyelmet fordítanak a hosszú-rövid szembenállásra. Ehhez szópárokat gyakorolnak, adok-adók, kerülök-kerülők, falu-falú, török-törők-tőrök.

A ritmizáláshoz a tanítványnak hosszú, nehéz szavakat kell gyűjtenie a szakterületéről. Ez lehet bármi, például dezoxiribonukleinsav (biokémia), vagy kvázikonkáv-konvex (matematika). Az összegyűjtött szavakat ritmizálják, lelépik, ledobolják, és más módokon is gyakorolják. A ritmusképletek alapján csoportosítják is ezeket a szavakat, például asszimiláció (biológia, társadalomtudományok) tá-ti-ti-tá-ti-tá. Ezután a tanítvány először utánmondja, utána együttmondják ezeket a szavakat.

Hangsúlyozni folyószövegeket és verseket kell tanulni. Kiemelik a fontos szavakat, megbeszélik és próbálgatják a kifejező előadás módját. Gyakran számolással kezdik ezt a fejezetet. Vicceket, anekdotákat is feldolgoznak. Összefoglalva, ebben a szakaszban a lélegzést, az artikulációt, a hangsúlyozást és a szüneteket gyakorolják. Ezzel már magabiztosabbá válik a tanítvány, de igazán bátran csak a nyelvi fejlesztés megkezdése után fog beszélni. Gyakorolják a mondatszerkesztést, bővítik a szókincset mondatok, szövegek átszerkesztésével, és az átszerkesztés hatásának megfigyelésével. A szókincset a ritka szavak szókártyákra való kigyűjtésével, szógyűjtéssel tudatosítják.

A szövegedzés feladatában egy szöveget rövidítenek le, vagy részleteznek ki. Változtatják a szöveg stílusát is, például hivatalos szövegből bulvárt, vagy anekdotából hivatalos szöveget kell készíteni.

A hadaróknak sokszor nemcsak a beszéddel és az írással van gondjuk, hanem a megfogalmazással, a szövegek felépítésével is, ezért ezt is gyakorolják. Ezt többféle nyelvi játékkal támogatják, például hírmagyarázás, egy elbeszélés megfordítása, utalószavas kifejezések elhelyezése, mondatok halmozása, hibás szószerkezetek kijavítása, vagy nehezen érthető mondatok átalakítása. Így tudatosítják a megfogalmazás módját.

Mindezek a gyakorlatok a gondolatok rendszerezését is támogatják, ami a hadaró életében is nagy segítséget jelent.

A beszéd és a gondolkodás mellett a személyiséget is fejlesztik, ami szükség szerint tartalmazza a következőket: önismeret, célok kitűzése, prioritások felállítása, akciótervek kialakítása, részelemekre bontás, időgazdálkodás, feledékenység-stratégia.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • http://hadaras.weebly.com Hetényi Orsolya a hadarás kezeléséről
  • http://www.beszedjavitas.hu/repository/2045.doc
  • Iven, Claudia: Poltern. In: Grohnfeldt, M. (Hrsg.): Lehrbuch der Sprachbeilpädagogik und Logopädie. Band 2: Erscheinungsformen und Störungsbilder. Stuttgart: Kohlhammer, S. 173-182.
  • Sick, Ulrike: Poltern. Theoretische Grundlagen, Diagnostik, Therapie, Verlag Thieme 2004.
  • Coblenzer, Horst; Muhar, Franz: Atem und Stimme. Anleitung zum guten Sprechen, Verlag öbv/hpt.
  • Schönmackers, Susanne: Entspannungsverfahren in der Sprachtherapie mit polternden Kindern, Verlag Ernst Reinhardt 2002.
  • Cluttering, Some Guidelines: Stuttering Foundation of America

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vassné Kovács Emőke, A hadarás, Bp, 1993.