Hadarás
A hadarás a folyamatos beszéd súlyos zavara. Kapkodó légzés, megiramló, szaggatott beszéd, hangok, szótagok kihagyása, pontatlan, elmosódott kiejtés, egyhangú vagy ismétlődő beszéddallam és hangsúly, egyenetlen ritmus tünetegyüttesében jelenik meg. A beszédbeli tünetek az olvasásban és az írásban is tükröződnek. A nyelvi tünetek: ragozási zavarok, diszgrammatizmus, a mondatszerkesztés hiányosságai és a szókincsszegénység.
Ezek, valamint a gondolatrohanás a téma végiggondolásának, lényegmegmaradásának, a szóbeli figyelem és emlékezet zavarai gátolják a szövegek logikai felépítését. Az általános hadarás igen magas értelmi képesség, a nyelvi megfogalmazást kevésbé igénylő természettudományok (matematika, fizika, kémia) területén mutatkozik meg. A nagymozgások gyorsak és váratlanok. A hadarás személyiségjegyeire barátságosság, megértés, nyitottság, érzékenység, ugyanakkor nyugtalanság és ingerlékenység, valamint felületesség jellemző.
A dadogáshoz képest ritka. Ma még keveset lehet tudni róla. Évekig nem jelent meg szakirodalom erről a beszédhibáról. A hadarók és a szakemberek 2007-ben (Razlog, Bulgária) az első hadarásügyi konferencián létrehozták az International Cluttering Association nemzetközi szövetséget, ami a beszédhibát minden oldalról meg akarja közelíteni, hogy segítsen ezen.
Tartalomjegyzék |
Háttere [szerkesztés]
A hadarás hátterében örökölt hajlam (gyakori a családi halmozódás) és/vagy a központi idegrendszer működési eltérése állhat.
Terápia [szerkesztés]
A terápia a beszédre, a személyiségre egyaránt irányul. Először a kapcsolódó problémákat próbálják megoldani, és csak utána foglalkoznak a beszéddel. Az egyik központi feladat a megfelelő beszédsebesség megtalálása, szünetek közbeiktatása. Emellett a kiejtést és a hangsúlyozást is gyakorolni kell. A nyelvi tünetekkel is foglalkoznak. Ha a páciensnek más beszédhibája is van, például dadog, akkor azt is kezelik.
A szakemberek segítsége mellett a következő tanácsokat jó, ha betartjuk egy hadaró kisgyermeknél:
- Ne hívjuk fel a figyelmét a beszédhibájára
- Ne javítgassuk, ne szakítsuk félbe, ne ismételtessük meg a mondanivalóját
- Ne tegyünk úgy, mint ha nem értenénk, vagy nem akarnánk megérteni
- Mindig legyen elég időnk arra, hogy meghallgassuk
- Csak akkor produkáltassuk, ha ő is elő akar adni
- Ne fárasszuk túl
- Ha fáradt, akkor ne nagyon kérdezgessük, és ner késztessük beszédre
- Vonjuk be őket olyan elfoglaltságokba, amik sok nyelvi tapasztalatot nyújtan: ilyen a bábozás, a mesélés, éneklés
- Beszéljünk nyugodtan, halkan, dallamosan
- Teremtsünk olyan környezetet számára, ahol biztonságban érzi magát
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- http://www.beszedjavitas.hu/repository/2045.doc
- Iven, Claudia: Poltern. In: Grohnfeldt, M. (Hrsg.): Lehrbuch der Sprachbeilpädagogik und Logopädie. Band 2: Erscheinungsformen und Störungsbilder. Stuttgart: Kohlhammer, S. 173-182.
- Sick, Ulrike: Poltern. Theoretische Grundlagen, Diagnostik, Therapie, Verlag Thieme 2004.
- Coblenzer, Horst; Muhar, Franz: Atem und Stimme. Anleitung zum guten Sprechen, Verlag öbv/hpt.
- Schönmackers, Susanne: Entspannungsverfahren in der Sprachtherapie mit polternden Kindern, Verlag Ernst Reinhardt 2002.
- Cluttering, Some Guidelines: Stuttering Foundation of America
Ajánlott irodalom [szerkesztés]
- Wasné Kovács Éva, A hadarás, Bp, 1993.
